Szeptemberben kezditek az egyetemet? Akkor gólyaként a ZH, UV és Neptun mindenképp bekerül az aktív szókincsetekbe. Azért, hogy ne legyen zavarba ejtő az első nap, összegyűjtöttünk néhány fontos kifejezést, amelyet már most érdemes megjegyeznetek.
Szorgalmi időszak és vizsgaidőszak: az első félév azon időszaka, ami a tárgyfelvételtől a vizsgaidőszakig tart - bár ebben is vannak különbségek, általában 12 hetes egy félév. A vizsgaidőszak pedig egyetemenként szintén eltérően egy többhetes időszak, amikor vizsgát vizsga követ - ennek is külön rendje van, a vizsgajelentkezés a legtöbb helyen még a szorgalmiidőszak utolsó napjaiban elkezdődik.
Hallgatói szerződés: ezt alapvetően az állami ösztöndíjas képzésen tanulóknak kell majd aláírniuk, amiben vállalják, hogy az ingyenes egyetemi képzésért cserébe elfogadják az állam feltételeit. Miket? Ebben a cikkben összeszedtük, hogy mi vonatkozik majd rátok az egyetemen.
Tantárgyfelvétel: ezzel a kifejezéssel kapcsolatban a legfontosabb, hogy ne pánikoljatok, még nem csúsztatok le semmiről. Sok egyetemen az első tantárgyfelvételt automatikusan intézik nektek, nehogy ütközések legyen a bevezető óráitokban. Ha nektek kell csinálni, akkor sem kell megijedni – a szakotokhoz tartozó tanegységlistában jelzett kódú és nevű tárgyakat kell felvennetek. Figyeljetek arra, hogy csak az ajánlott félévben kötelező órákat vegyétek fel. A tantárgyfelvétel egyébként minden félév végén megismétlődik – kisebb nagyobb versennyel.
Zh: a legfontosabb kifejezések egyike, a zárthelyi dolgozat rövidítése. Ez nem vizsga, így nincs minden tárgyból zh, de ahol van, ott általában a vizsga előfeltétele a félév folyamán írt zárthelyik legalább kettes átlaga.
Passziváltatás/halasztás: ha úgy döntötök, hogy valamelyik félévben nem szeretnétek tanulni, de nem szüntetnétek meg a jogviszonyotokat csak szüneteltetnétek azt, akkor passziváltathattok. Ilyenkor nem csak órákra nem kell járnotok, de diákigazolványt és ösztöndíjat sem kaptok. A passzív félévek azonban nem befolyásolják az állami félévek számát, és ha önköltségesként tanultok, tandíjat sem kell fizetnetek. Fontos azonban, hogy egybefüggően maximum 2 félévet szüneteltehettek. Arról, hogy passziváltathattok-e már az első félévben, itt írtunk korábban.
Kredit: egyes tanulmányi követelmények teljesítését jelző tanulmányi mértékegység, amelyet általában az alapján határoznak meg, hogy mennyi idő kell a tárgy elsajátításához. Általában a legfontosabb tárgyakért jár a legtöbb kredit. Alapképzésben 180 kreditet kell teljesíteni az abszolutóriumhoz, illetve ösztöndíjasként félévente legalább 18 kreditet, hogy ne bukjátok az államis helyeteket.
Leckekönyv (index): az adataitokat, felvett tantárgyaitokat, érdemjegyeiteket, vizsgáitokat és egyéb, az oklevélhez szükséges bejegyzéseket tartalmazza. Ez alapvetően online, a Neptunban létezik, de diplomához is kaptok majd egyet, amiben benne lesz az összes felvett tanegységetek eredménye - ne izguljatok, az állásinterjún nem nézik.
UV: az utóvizsgával az egyetemi évek alatt sokan találkoznak. Ezekre a vizsgákra csak akkor jelentkezhettek, ha a vizsgaidőszakban nem sikerült megszereznetek a megfelelő jegyet (legalább a kettest), vagyis már van beírt elégtelen osztályzatotok. A legtöbb egyetemen a vizsgaidőszak utolsó hete az UV hét, amikor megpróbálkozhattok még egyszer a tantárgyak teljesítésével. Ezekre a vizsgákra külön időpontokat hirdetnek meg a Neptunon keresztül, és van, ahol - általában a sokadik próbálkozás után - már fizetni is kell érte.
Neptun: ezzel az online felülettel már nagyon hamar meg fogtok ismerkedni, ugyanis az összes ügyintézés itt zajlik - tandíj befizetés, diákigazolvány igénylés, kollégiumi jelentkezés, de a tantárgyakat és a vizsgákat is itt kell felvennetek, illetve az eredményeiteket is ide fogják feltölteni. Minden egyetemen más kódokat adnak, de a különböző betű- és számkombinációk sok helyre kellenek majd.
Abszolutórium: egy végbizonyítvány, ami igazolja, hogy megszereztétek a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontokat, azaz már minden tárgyból sikeres vizsgát tettetek, és csak a szakdolgozatotok és/vagy a nyelvvizsgátok van hátra a diplomáig.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
