Július 22-én este kiderül, melyik szakon folytathatjátok a tanulmányaitokat szeptembertől. De mégis mitől függ, hogy hova vesznek fel benneteket, illetve mekkora a minimum és a maximum kapacitásszám egyes intézményekben? Utánajártunk.
Az, hogy felvesznek-e benneteket az általatok megjelölt jelentkezési helyre, a szakra meghatározott ponthatártól, illetve az általatok elért felvételi összpontszámtól függ - írja a Felvi.
A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. A besorolási döntésről itt olvashattok részletesebben.
De mit is jelent pontosan a kapacitásszám?
A kapacitásszám az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszáma, vagyis összesen ennyi elsőévest vehet fel az adott felsőoktatási intézmény. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a Felvi oldalán, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is.
A képen példaként az ELTE kapacitásszámát láthatjátok:
Itt pedig az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet gazdálkodási és menedzsment államilag támogatott, nappali szakának a kapacitásszámát nézhetitek meg - itt egyébként, ahogy írják is, az önköltséges képzéssel együtt adták meg a számot:
Hol van még szerepe a kapacitásnak?
A ponthatárhúzásnál. Ugyanis, ha a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek egy képzésre, akkor a jelentkezők között rangsorolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogszabályi minimumpontnál - alap- és osztatlan esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésnél 240 pontnál, mesterképzésen pedig 50 pontnál - magasabb lesz a ponthatár.
Ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz a ponthatár, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető.
Fontos, hogy a jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását.
A legnépszerűbb szakokon hatalmas a verseny a helyekért
Továbbra is a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon. 2021-ben összesen 10361-en jelentkeztek erre a BSc-képzésre, közülük több mint 7615-en állami ösztöndíjas formában kezdenék el tanulmányaikat. A második legnépszerűbb alapszak a kereskedelem és marketing 6747 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5854 felvételizővel.
Ahogy a számokból is látszik, ezeken a szakokon nagy a verseny a bejutásért. De hogy még inkább szemléltethessük a dolgot, hoztunk néhány példát arra, hogy az egyes intézményekben mennyi a minimum és a maximum kapacitás a top tíz szakon. A számok - már ahol ezt külön veszik - az államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.
1. Gazdálkodási és menedzment:
2. Kereskedelem és marketing:
3. Pszichológia:
4. Ápolás és betegellátás (ápoló):
5. Mérnökinformatikus:
6. Nemzetközi gazdálkodás:
7. Pénzügy és számvitel:
8. Programtervező informatikus:
9. Kommunikáció- és médiatudomány:
10. Gazdaságinformatikus:
A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
| Idén felvételiztek? Várjátok velünk a ponthatárokat! |
Ahogy már megszokhattátok, mi is készülünk az idei ponthatárhúzásra. Este nyolc órakor jövünk a ponthatárokkal - így megtaláljátok nálunk az összes egyetem összes képzésének végleges pontszámát. Ezen felül statisztikákkal és elemzésekkel is készülünk, amiből megtudhattok mindent az idei felvételi eredményeiről, pontszámairól és a hamarosan elinduló pótfelvételiről is. Ha szeretnétek megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozzatok fel hírleveleinkre és kövessetek minket Facebookon!
|
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
