Kíváncsiak vagytok, hány embert vesznek fel az általatok megjelölt képzésekre? Itt megnézhetitek

Mutatjuk, hol találjátok, hogy mi a felső korlát, azaz hányan kerülhetnek be a legnépszerűbb szakokra.

  • Tóth Alexandra

Hol nézhetem meg, hány jelentkezőt vesznek fel az általam megjelölt szakra?

Van egy oszlop a meghirdetett szakok listájában az adott képzések melett, ahol a képzésre felvehető minimális és maximális jelentkezői létszám található – ez a kapacitásszám. Az itt feltüntetett maximális létszám feletti – az adott szakon megállapítandó ponthatárt el nem érő – jelentkezők várhatóan nem kerülhetnek be.

Illetve amennyiben a felvehető – azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező – jelentkezők száma nem éri el a minimumot, a képzés várhatóan nem indul el. Ne izguljatok, ha a minimumlétszám megvan, az egyetemeknek a képzést el kell indítaniuk.

A 2021-es felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.