Legkésőbb július 8-ig még van lehetőségetek átalakítani a jelentkezési helyeitek sorrendjét a felvételin. De vajon felvehettek-e még új képzést a listába? Mutatjuk a szabályokat.
Sajnos hiába gondoltátok meg magatokat és jelentkeznétek valami teljesen más szakra, mint amit február 15-ig megjelöltetek, új képzést már nem vehettek fel a listára. Fontos, hogy ez a szabály akkor is érvényes, ha töröltetek egy jelentkezési helyet - tehát ahelyett sem jelölhettek meg újat, ezért felesleges ezzel taktikázni.
Van azonban egy kivétel: ha a jelentkezési határidőig megjelölt valamely szak másik - még meg nem jelölt - finanszírozási formájára szeretnétek jelentkezni, azt megtehetitek. Vagyis, ha például februárban megjelöltétek a kereskedelem és marketing szakot államilag támogatott formában, de az eredményeitek és a korábbi évek ponthatárai alapján úgy látjátok, hogy valószínűleg csak önköltséges képzésre fognak felvenni benneteket, akkor ezt a finanszírozási formát is felvehetitek a listára. De természetesen csak azon az egyetemen, amin korábban már az államilag támogatott képzést megjelöltétek.
Az új finanszírozási forma felvételére az ügyintézési és sorrendmódosítási időszakban, azaz július 8-ig van lehetőségetek. Arról, hogy mikor érdemes megváltoztatnotok a sorrendet és mikor nem, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
