Mi lesz azokkal, akik nem kerülnek be egy egyetemre sem az első körben? Minden fontos infó, amit már most tudunk a pótfelvételiről.
Bár hivatalos időpont még nincs, az általános eljárás végével azonban minden évben elindul a pótfelvételi is. Tavaly július 23-án hirdették ki a felvételi ponthatárokat, július 30-tól pedig már elindult a pótfelvételis jelentkezés. Valószínűleg idén is néhány nappal a ponthatárhúzás után fogják meghirdetni a pótfelvételis képzéseket, amelyekre augusztus elejéig lehet majd jelentkezni, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható. Konkrétumok ugyan még nincsenek, az általános szabályok (hacsak nem szól bele a vírushelyzet) a következők:
Kik jelentkezhetnek?
Fontos szabály, hogy a pótfelvételin általában csak azok vehetnek részt, akik az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztek, vagy jelentkeztek ugyan, de egyetlen szakra sem kerültek be. Vagyis a pótfelvételi nem jó megoldás azok számára, akik a "sima" felvételin az első vagy a második helyen megjelölt szakra nem jutottak be, a harmadik vagy éppen a negyedik helyen megjelölt képzésre viszont nem szeretnének beiratkozni, inkább újra nekifutnának a felvételinek. Ők a pótfelvételire nem jelentkezhetnek, legközelebb a keresztféléves felvételin próbálkozhatnak (feltéve, ha a nekik tetsző szakot meghirdeti valamelyik egyetem vagy főiskola).
Mire lehet jelentkezni?
Az is nagyon fontos, hogy a pótfelvételin nincsen állami ösztöndíjas hely, csak önköltséges formában hirdetnek meg képzéseket az egyetemek és főiskolák (a korábbi években csak néhány kivétel volt, ilyen az ápolás mesterképzési szak három felsőoktatási intézményben, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyes képzései).
Milyenek lesznek a ponthatárok?
Egy biztos, attól, hogy az adott szak nem indul önköltséges formában, a ponthatárnak akkor is magasabbnak kell lennie a jogszabályi minimumnál: alap- és osztatlan szakoknál ez 280, felsőfokú szakképzéseken 240, mesterszakokon 50 pont.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Elmagyarázzuk részletesen, mikor járhat a hiányzó házira egyes és mikor nem.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
Az iskolákba főleg matematika- és fizikatanárt keresnek.
