Azt ugyan nem tudjuk, hogy hány végzőst érint a kérdés, de ma még beadhatjátok a kérelmet a pótszóbeli érettségikre, ha nem tudtatok elmenni az írásbelire - ennek hiányában törlik a jelentkezéseteket.
Az érintett érettségizők számáról a vizsgaszervező intézmények rendelkeznek információval, a vizsga pótlásáról a vizsgaszervező intézménynek kell gondoskodnia
- írta az Oktatási Hivatal az Eduline kérdésére. Azt szerettük volna megtudni, hány diákot érintenek a pótszóbeli vizsgák, és milyen rendszerben szervezik majd meg a pótlásokat.
A rendeletből ugyanis nem derül ki, hogy ha a pótlás több vizsgatárgyat is érint, akkor miként járnak majd el a pótszóbelik számát illetően - több nap lesz-e a vizsgákra vagy egy nap alatt kell mindent pótolni a korábban távolmaradóknak. Az OH válasza alapján ez a vizsgákat szervező intézmények hatáskörébe tartozó döntés.
Azt azonban tudjuk, hogy az írásbelit kihagyni kényszerült végzősök ma még beadhatják a kérelmeket legkésőbb 16 óráig. Ne feledjétek a határidő jogvesztő. Csak azokat érinti a pótlehetőség, akik önhibájukon kívül (tehát betegség, karantén vagy a járvány miatt igazolható okoból) nem vehettek részt az érettségi vizsgán. A lehetőséggel csak az utolsó évükben érettségiző, azaz végzős középiskolások élhetnek - nekik ez az egyetemi felvételi miatt kifejezetten fontos.
Az is nagyon fontos - emeli ki az OH -, hogy a megfelelő intézménybe nyújtsátok be a kérvényt. A vizsgajelentkezést fogadó intézmény neve megtalálható a jelentkezési lapon vagy a visszaigazoláson a lap tetején, a felső sávban - emelik ki. Ha egy hivatalban jelentkeztetek eredetileg érettségire, akkor csak valamelyik kormányhivatalba tudjátok most is beadni kérelmet.
Ezt követően az igazgató a döntéséről legkésőbb 2021. június 1-jéig online értesítenek majd benneteket, valamint – ha emelt szintű szóbeli vizsgát engedélyeztek – a vizsga megszervezéséért felelős kormányhivatalt.
Hogy számolják a felvételi pontokat?
A rendelet kitér arra is, hogy ebben az esetben szóbeli vizsga eredményéből is számítható érettségi pont. Így a vizsgátok írásbeli nélkül is teljesértékű lesz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
