A nap kérdése: átvihetitek-e az érettségi vizsgadíjat a következő szezonra?

Nem tudtatok, vagy nem akartatok elmenni az érettségire a koronavírus miatt, de a következő vizsgaidőszakban pótolnátok? Vajon ebben az esetben automatikusan átvihetitek a vizsga díját a következő alkalomra, vagy van valami teendőtök? Fontos kérdésre válaszolunk.

  • Tóth Alexandra

Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatója szerint új jelentkezés esetén ismét be kell fizetni a vizsgadíjat, mivel a vizsgadíjköteles érettségiknél ez az adott jelentkezés feltétele.

Ez tehát azt jelenti, hogy hiába hagytátok ki a 2021-es érettségit betegség miatt vagy esetleg elővigyázatossági okokból, a vizsgadíjat nem vihetitek át automatikusan az őszi szezonra. Jó hír azonban, hogy a pénz nem tűnik el, mivel a már befizetett érettségik díját idén is visszaigényelhetitek.

Az OH oldalán található infórmációk szerint a korábban befizetett összeg visszaigénylésére akkor van lehetőség:

a) ha a projektmunkáját határidőre nem nyújtottátok be,

b) ha nem jelentetek meg a vizsgán és az érettségi jelentkezést fogadó intézményben a vizsgajelentkezéseteket törölték.

Arról, hogy pontosan meddig és hol lehet kérvényezni a díjvisszafizetést, illetve mekkora összeget kaphattok vissza, itt írtunk korábban.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.