Aki megnézte a korábbi feladatlapokat, jól használj az atlaszt és biztos alapokon áll a szövegértési készsége, azt nem érhették meglepetések az idei vizsgában – mondta az Eduline által megkérdezett szaktanár a mai földrajzérettségiről. A mai földrajz érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának.
Persze idén is vannak olyan részei a feladatsornak, amik talán kicsivel nehezebbek a korábbi éveknél, de nincs jelentős eltérés a megszokottaktól a középszintű feladatlapban, ami gondot okozhatna - mondta dr. Pirisi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa, az egyetem Földrajzi és Földtudományi Intézetének munkatársa.
Szerinte folytatódtak a korábbi években megszokott tendenciák, amik a kompetenciaialapú kérdéseket hozzák az előtérbe. „Ha olyan olvassa a feladatokat, aki nem most vizsgázott, az is látja, hogy ezek nagyrészt szövegértésre, vagy forráshasználatra alapulnak, és nem elsősorban a tárgyi tudást kérik számon” – magyarázza.
Ami problémát jelenthet a vizsgában az az, hogy nagyon távoli területekről vannak kérdések. „A földrajz, mint tantárgy nagyon komplex feladatot lát el szűk órakeretben – az egyik pillanatban még a csillagászat a téma, a másikban meg a svájci frank alapú hitelek. Persze ez mind része a tananyagnak és fontos megtanítani őket, de így az érettségin is összetettebb, több témakört felölelő a kérdéssor.
Ezt pedig nagyon nehéz összefésülni, ha a feladatok magukban nem is, a komplexitás gondot okozhat.
Az első feladatsorban nem lehet atlaszt használni, ez egy tipikus topográfiai sor. Pirisi Gábor szerint a magyar megyékre rákérdező rész kifejeztetetten könnyű, itt csak egy kérdés lehet trükkös, illetve az Alpokos kérdés egy kicsit nehezebb. Összességében azonban idén az első feladatlap átlagos nehézségű – mondja az egyetemi adjunktus. A vizsgázóknak a három topográfiai feladatot 20 perc alatt kellett megoldaniuk.
A második részben ezzel szemben már lehet atlaszt használni és több idő van a feladatok megoldására. „Az első feladatra ebben a formában valószínűleg nem számítottak a diákok, ez kicsit ijesztő lehetett” – emeli ki Pirisi Gábor, a feladatról, ahol az égitesteket kellett az érettségizőknek meghatározniuk egy-egy szövegrészlet alapján.
A második rész második feladatában alapvetően a tájékozódás a téma, ez picit mindig mumus. Talán el lehet mondani, hogy nehezen indul a második blokk.
Ezt követően viszont jönnek a könnyebb feladatok. Ami szokatlan lehet, hogy idén van kettő meteorológia feladat is, és kicsit kevesebb a geomorfológia (ebből csak egy kérdés van), nem nagyon van geológia a feladatok között – mondja a szaktanár. Persze ezek mellett a népességföldrajz is megjelenik, idegenforgalmi földrajz is előkerül, és a klasszikus regionális földrajz is jelen van.
Idén erős a csillagászat és az éghajlat, mint téma – összegzi a feladatsorokat Pirisi Gábor. „Elsőre az időjárásos feladat nehéznek tűnhet, de valójában az atlasz használatával ez könnyen megoldható. Idén nincsen olyan feladat, ami nem egyértelmű, és talán a válaszok vitathatósága sem lesz probléma.”
Ami egy kicsit hiányzik a feladatok mögül az a kreativitás. A kérdésekhez ugyanis rövid és egyszavas válaszokat várnak, olyan fogalmakat kell ismerni, amit a diákok mindig tudnak, gyakoroltak. Viszont a továbbgondolás nem nagyon jelenik meg.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
