Melyik a legnehezebb vizsga: így sikerültek a természettudományos tárgyak az elmúlt években

Ma kezdődnek a kémia-, földrajz- és biológiaérettségik, ugyanis reggel 8-kor indul a 2021-es érettségi szezon második hete a természettudományos érettségikkel. De melyik tárgyból tarolnak a diákok évről évre az érettségi vizsgákon? Megnéztük az összesített vizsgaátlagokat az elmúlt három évből.

  • Csik Veronika

A természettudományos tárgyak közül tavaly középszinten a fizikaérettségi sikerült a legjobban: 73 százalékos vizsgát írtak átlagosan az érettségizők, ami azt jelenti, hogy a legtöbben bizosan megszerezték a négyest a vizsgán. De az elmúlt három évre összességében igaz: a fizikaérettségik sikerültek a legjobban középszinten ezek közül a tárgyak közül.

Talán meglepő, de a legrosszabbul pedig - a biológia, fizika, kémia és földrajz tárgyak közül - a földrajzérettségik sikerültek az elmúlt három évben. A diákoknak átlagosan alig sikerült elérniük az érettségivel a 60 százalékot - a tavalyi 61%-os eredmény azonban javítás a korábbi évekhez képest, ez osztályzatokban egy erősebb hármast jelentett egy éve. 

TantárgyVizsgaátlag (2020)Vizsgaátlag (2019)Vizsgaátlag (2018)
biológia53,30 % - 3,23 osztályzat60,06 % - 3,61 osztályzat59,83 %  - 3,61 osztályzat
fizika73,37 % - 4,27 osztályzat75,22 %  - 4,37 osztályzat71,99 % - 4,21 osztályzat
kémia63,52 % - 3,74 osztályzat69,65 %  - 4,07 osztályzat68,7 % - 4,04 osztályzat
földrajz61,23 % - 3,61 osztályzat57,9 % - 3,51 osztályzat57,09 % - 3,46 osztályzat

Mi a helyzet emelt szinten? Egészen hasonlóak az arányok, szintén a fizikaérettségik sikerültek a legjobban, sőt: az elmúlt három éven az emelt szintű fizikaérettségi lett a legjobb természettudományos tárgy vizsgaátlaga. Tavaly az érettségizők többsége magabiztosan megírta a vizsgát négyesre. A középszintű vizsgákkal szemben itt nem a földraz, hanem a kémia a legalacsonyabb átlagokat produkáló tárgy, itt a legtöbben hármast kaptak a vizsgára - a korábbi évekhez képest ez egy komoly romlás egyébként a kémiérettségiken.

TantárgyVizsgaátlag (2020)Vizsgaátlag (2019)Vizsgaátlag (2018)
biológia53,30 % - 3,23 osztályzat69,66 % - 4,64 osztályzat68,23 % - 4,51 osztályzat
fizika66,86 % - 4,33 osztályzat73, 59 % - 4,72 osztályzat71,32 % - 4,62 osztályzat
kémia51,90 % - 3,57 osztályzat64,57 % - 4,34 osztályzat64,99 % - 4,31 osztályzat
földrajz60,98 % - 4,34 osztályzat69,77 % - 4,59 osztályzat68,43 % - 4,54 osztályzat

A 2021-es érettségiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.