Május 25-e után meg lehet tartani a ballagásokat, az április végén-május elején elmaradt középiskolai ballagásokat is - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár pénteken.
Több tízezer végzős középiskolás ballagása maradt el a múlt héten, a gimnáziumok és technikumok a járványügyi előírások miatt nem szervezhették meg az ünnepségeket. Van, ahol alternatív megoldásokat találtak ki a tanárok, és online "ballagást" tartottak, más osztályfőnökök az utcán búcsúztak el a 12. évfolyamosoktól.
Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár az operatív törzs pénteki sajtótájékoztatóján arról beszélt: úgy döntöttek, hogy május 25-e után meg lehet tartani az általános iskolai és középiskolai ballagásokat, a részletes szabályok később jelennek majd meg.
Hozzátette azt is: az érettségin megjelent vizsgázók számáról pontos információt később kapnak majd, de az eddigi tapasztalatok szerint majdnem százszázalékos a részvétel.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, idén nincs pótvizsga azok számára, akik koronavírus-fertőzöttek vagy hatósági karanténban vannak, ezért nem tudtak/tudnak elmenni az írásbelikre. Erről bővebb információt itt találtok:
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
