Emelt szinten érettségiztek angolból? Erre számíthattok a holnapi vizsgán

Milyen részekből áll az emelt szintű angolérettségi? Mennyi idő van egy-egy feladattípusra? Hány pontot lehet szerezni? Most minden kérdést megválaszolunk.

  • Eduline

Mennyi idő alatt kell megoldanotok a feladatokat? 

Az emelt szintű vizsgára 240 percetek lesz, ez alatt kell megoldanotok a négy feladatsort. Az olvasott szöveg értésére 70 percet kaptok, a nyelvhelyességre 50 percetek lesz. Ezt egy 15 perces szünet követi, ami után jön a 30 perces hallott szöveg értése és a 90 perces íráskészség. 

Hány pontot lehet szerezni az írásbelin? 

Az emelten kereken 120 pontot kaphattok, minden vizsgarészért 30-at. 

Milyen szövegek és feladatok várhatók a szövegértésnél? 

Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, ami lehet akár egy használati utasítás, egy újságcikk, egy levél, ismeretterjesztő szöveg vagy irodalmi szöveg is. A feladattípusokat tekintve előfordulhat feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladat stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll. 

Mire lehet számítani a nyelvhelyesség feladatrésznél? 

Hasonlóan a szövegértéshez, itt is egy szövegrészlet alapján kell feladatokat elvégezni. A közép- és az emelt szint közötti különbség a nyelvtani és lexikai szerkezetek komplexitásában és a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. Emelt szinten a vizsgázó változatos és komplex nyelvtani és lexikai szerkezetek helyes felismerésére és pontos használatára is képes. Például megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése is lehet feladat. Összesen 4-5 feladat várható, melyekhez a felhasznált szövegek együttes terjedelme 700-900 szó. 

Milyen szövegek fordulhatnak elő a hallásértésnél? 

Többek között telefonbeszélgetésekre, műsorrészletekre, interjúkra vagy közérdekű közleményekre kell számítani. A feladatsor összesen 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. 

Hogyan néz ki az íráskészséget mérő feladatsor? 

Ebben a vizsgarészben arra kíváncsiak, hogy a vizsgázó képes-e magát B2 szinten idegen nyelven írásban kifejezni, illetve írásbeli feladatokat végrehajtani különböző kommunikációs célok megvalósítása érdekében. A következő szövegfajták fordulhatnak elő: magánjellegű vagy intézménynek szóló levél, e-mail, blogbejegyzés, internetes hozzászólás, olvasói levél, cikk (diák)újság számára. 

Az első feladatban három irányító szempont alapján kell elkészíteni egy 120-150 szó terjedelmű közlést. A másodikban pedig egy hosszabb, véleménykifejtő szöveg megalkotása a feladat. Ennek 200-250 szavasnak kell lennie. A feladatok megoldása során egy-, illetve kétnyelvű nyomtatott szótár használható. 

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.