Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az Eduline által megkérdezett szaktanár szerint az első három feladat nem nehéz csak bonyolultabb lehet a megfogalmazása, ami – hasonlóan az első feladatlaphoz – megakaszthatja a diákokat.
Egyenletrendszer, síkgeometria, gráfok, százalékszámítás és logaritmusok – ilyen témakörök is szerepelnek a középszintű matekérettségi második, hosszabb és összetettebb feladatokból álló részében. Az érettségizők – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is kaptak. Az egyik – több matematika témakört érintő – feladat a Balaton-átúszáshoz, egy másik jégkorongbajnokságról szól. A kötelező feladatok közül van olyan is, ahol kutyaévekben kell számolniuk az érettségizőknek.
Az általunk megkérdezett szaktanár szerint a tizenötös feladatnak inkább választható kérdések között lenne a helye – de összességében a második feladatlap sem nehéz, csak apróbb trükkök és olyan részkérdések vannak benne, amire figyelni kell.
A választható feladatok között meglepő, hogy előkerül olyan tematika is, ami kötelező szokott lenni – emeli ki. A 17-es és a 18-as feladat pedig kicsit „szemétkedős”, ugyanis inkább emelt szinten jellemző, hogy több egymáshoz hasonló, de részkérdéseken alapuló kérdés kerül egy feladatba – ez nem feltétlenül nehéz, de ijesztő lehet szerinte. Szerinte mindent egybevetve a diákoknak szükségük lesz a rendelkezésre álló időre és valószínűnek tartja, hogy a 18-as feladatot hagyják majd ki.
A második feladatlap megoldására 135 percet kapnak a diákok. A II/A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, mindegyik több részkérdésből áll.
A II/B rész három, egyenként 17 pontot feladatból áll – ezek közül az érettségizőknek kettőt kell választaniuk, és csak annak a kettőnek a megoldását értékelik majd a tanárok. Mindegyik feladat összetett, több matematikai témakört érint.
Ahogy az már megírtuk, az első feladatlapban előkerülnek a számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, módusz és medián és szögek minden mennyiségben. Ezen felül hatványozós feladattal is meg kell birkózniuk a diákoknak a középszintű matekérettségi első részében. Az általunk megkérdezett szaktanár szerint kifejezetten sok trükkös feladat van a matekérettségi első részében.
A matekérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).