Hány pontot szerezhettetek a mai matekérettségin?
Középszinten összesen 100 pontot szerezhettek – 30 pontot az első feladatlappal, 70 pontot pedig a másodikkal. Ahhoz, hogy melegyen a kettesetek, összesen 25 pontot kell elérnetek.
Mennyit értek az első rész feladatai?
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az első feladatlapban az érettségizőknek 12 rövidebb feladatot kellett megoldaniuk, amiben előkerültek a számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, módusz és medián és szögek minden mennyiségben. Ezen felül hatványozós feladattal is meg kellett birkózniuk a diákoknak a középszintű matekérettségi első részében.
Az 1., 2., 3., 5., 7., 8., 9., 10., illetve 11. feladatra 2-2 pont, a 4., 6. és 12. feladatra 4-4 pontot kaphattok.
Milyen részpontokból áll a második feladatlap?
A második feladatlapban az érettségizők – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is kaptak. Az egyik – több matematika témakört érintő – feladat a Balaton-átúszáshoz, egy másik jégkorongbajnokságról szól. A kötelező feladatok közül van olyan is, ahol kutyaévekben kell számolniuk az érettségizőknek.
A 13-as, a 14-es és a 15-ös feladat is összesen 12-12 pontot ér, és mindegyik feladatnál 6-6- pontot kaphattok az a) és b) részfeladatokra.
A három választható feladat mindegyike 17 pontos. A gráfos-valószínűségszámításos-térgeometriás feladat részpontjai a következők: 2, 4, 4 és 7 pont. A Balaton-átúszásos részfeladatai 5, 8 és 4 pontot érnek, az utolsó feladat különböző részeivel pedig 3, 5, 4, 5 pontot szerezhettek.
Mikor kell szóbelizni?
Abban az esetben kell szóbeli vizsgát tennetek, ha az írásbelin legalább 12 százalékot szereztek, de nem értétek el a 25 százalékot.
A matekérttségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
