Hány pontot szerezhettetek a mai matekérettségin?
Középszinten összesen 100 pontot szerezhettek – 30 pontot az első feladatlappal, 70 pontot pedig a másodikkal. Ahhoz, hogy melegyen a kettesetek, összesen 25 pontot kell elérnetek.
Mennyit értek az első rész feladatai?
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az első feladatlapban az érettségizőknek 12 rövidebb feladatot kellett megoldaniuk, amiben előkerültek a számtani sorozatok, halmazok, valószínűség- és százalékszámítás, módusz és medián és szögek minden mennyiségben. Ezen felül hatványozós feladattal is meg kellett birkózniuk a diákoknak a középszintű matekérettségi első részében.
Az 1., 2., 3., 5., 7., 8., 9., 10., illetve 11. feladatra 2-2 pont, a 4., 6. és 12. feladatra 4-4 pontot kaphattok.
Milyen részpontokból áll a második feladatlap?
A második feladatlapban az érettségizők – ahogy azt a korábbi években megszokhatták – több szöveges feladatot is kaptak. Az egyik – több matematika témakört érintő – feladat a Balaton-átúszáshoz, egy másik jégkorongbajnokságról szól. A kötelező feladatok közül van olyan is, ahol kutyaévekben kell számolniuk az érettségizőknek.
A 13-as, a 14-es és a 15-ös feladat is összesen 12-12 pontot ér, és mindegyik feladatnál 6-6- pontot kaphattok az a) és b) részfeladatokra.
A három választható feladat mindegyike 17 pontos. A gráfos-valószínűségszámításos-térgeometriás feladat részpontjai a következők: 2, 4, 4 és 7 pont. A Balaton-átúszásos részfeladatai 5, 8 és 4 pontot érnek, az utolsó feladat különböző részeivel pedig 3, 5, 4, 5 pontot szerezhettek.
Mikor kell szóbelizni?
Abban az esetben kell szóbeli vizsgát tennetek, ha az írásbelin legalább 12 százalékot szereztek, de nem értétek el a 25 százalékot.
A matekérttségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
