Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Hónapokig tartó bizonytalanság után, több mint 111 ezer vizsgázóval és speciális szabályokkal indul a 2021-es érettségi szezon. Sok diák és tanár arra számít, hogy a hónapok óta tartó távoktatás miatt a tételkészítő bizottságok könnyű feladatsorokkal készülnek, mások szerint az idei végzősök mindenképpen hátrányból indul majd a vizsgákon.
Idén is lesz József Attila vagy Berzsenyi-vers a magyarérettségin? Novellát is lehet majd elemezni, és tényleg könnyű lesz az idei feladatsor? Az elmúlt egy-két napban főként ilyen kérdések mozgatták meg a végzős középiskolásokat, akik 173 otthon töltött tanítási nap után vágnak neki az érettséginek.
Négyórás magyarvizsgával indul ma a 2021-es tavaszi érettségi szezon. Az Oktatási Hivatal adatai szerint összesen 72 303 végzős középiskolás érettségizik, rajtuk kívül 39 447-en tesznek majd legalább egy tárgyból vizsgát – utóbbiak általában az egyetemi felvételi miatt, magasabb összpontszám reményében vágnak neki újra az érettséginek. A diákok összesen 400 ezer vizsgán vesznek majd részt, 121 különböző tárgyból tartanak emelt szintű, 183 tárgyból pedig középszintű írásbelit.
A tantárgyak száma főként a szakmai érettségik miatt ilyen magas, a legtöbben azonban idén is magyarból írásbeliznek majd: középszinten 71 121-en, emelt szinten 2380-an. Kedden matekból több mint 73 ezren, szerdán történelemből 74 ezren, csütörtökön angolból 68 ezren, pénteken németből 15 ezren.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok.
Szóbeli nélkül: mindent egy lapra
Valószínűleg még egy érettségi szezon sem váltott ki annyi vitát, mint az idei – végzős középiskolások több tucat petíciót indítottak a könnyítés érdekében, sokan úgy érzik ugyanis, hogy a hónapok óta tartó távoktatás miatt nem tudtak megfelelően felkészülni a vizsgákra, sőt még az ország vezető gimnáziumainak igazgatói is kiálltak amellett, hogy valamilyen formában kompenzációra lenne szükség, az idén végző évfolyam ugyanis komoly hátrányból indul a vizsgákon.
Egészen április elejéig úgy tűnt, hogy a hagyományos formában zajlik majd az idei érettségi, akkor azonban a járvány harmadik hulláma miatt a kormány úgy döntött, a szóbeliket és a gyakorlati vizsgákat – akárcsak 2020-ban – törlik, a diákok összpontszámát önmagában az írásbeli határozza majd meg. Persze kivételek idén is vannak, pár tantárgyból ugyanis csak szóbeli vizsgarész van – ezeket idén is megtartják, de azok is szóbelizhetnek majd, akiknek nagyon rosszul sikerül az írásbelijük, és a maximális pontszám 25 százalékánál is kevesebbet pontot gyűjtenek össze.
A tanév és az érettségi rendje alapján idén is 9-kor kezdődnek majd a vizsgák az első héten. 2020-ig a vizsgák az első héten is 8-kor kezdődtek, tavaly azonban a járványügyi helyzet miatt egy órával későbbre tették a vizsgakezdést - úgy tűnik, ez továbbra is marad az öt fő tantárgy esetében. A második héttől a délelőtti és a délutáni vizsgák is az "eredeti" reggel 8-as és délután 2-es időpontban kezdődnek majd.
Az idén érettségizőknek is csak egy dobásuk lesz
A diákokat (és a szülőket) más dolog is aggasztotta az elmúlt napokban: azok a középiskolások, akik koronavírus-fertőzöttként vagy kontaktszemélyként nem tudnak elmenni a május 3-án kezdődő írásbelikre, leghamarabb 2021 októberében érettségizhetnek le, tavaszi pótvizsga nincs. Pedig napi 1000-2000 új fertőzött mellett bárhol – a köznevelési államtitkár által emlegetett, újranyitott teraszokon, és akár otthon is – elkaphatják a koronavírust a diákok, hiszen az óvodák és az alsó tagozatok április 19-én megnyitottak, vagyis a kisebb testvérek két hete közössége járnak.
„A 2021. május-júniusi vizsgaidőszak speciális rendjét meghatározó kormányrendelet szerint ha a vizsgázó az érettségi vizsgán nem jelenik meg vagy a projektmunkáját határidőre nem nyújtja be, a javító vagy pótló vizsgára való utasításától el kell tekinteni, vizsgajelentkezését az adott vizsgatárgyból, vizsgatárgyakból törölni kell” – ezt válaszolta az Oktatási Hivatal (OH) az Eduline kérdésére. Ezzel elsősorban azok a diákok járnak rosszul, akik szeptemberben már elkezdenék az egyetemet, főiskolát – érettségi bizonyítvány nélkül ugyanis senki nem juthat be a felsőoktatásba.
2020 sem az érettségi éve volt |
A KSH adatai szerint 2020-ban nappali és felnőttoktatásban 67,5 ezren érettségiztek le. A jegyek átlaga 3,61 volt, ez jelentősen nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek 3,57 és 3,71 között alakultak. A középszintű vizsgáknál, a főbb tárgyakból látszik, hogy a magyar és a matek kivételével rosszabb eredmények születtek, mint 2019-ben. Emelt szinten a három fő tantárgyból a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt években 66 százalék volt, 2020-ban 60 százalék. Az eredmények romlása főként magyarból látványos: 10 százalékkal kevesebb pontot szereztek a vizsgázók, mint korábban. |
Azok, akik fizettek az idei érettségiért (mert például másodjára futnak neki a vizsgának), de meggondolták magukat, és idén mégsem mennek el az írásbelire, visszakaphatják a vizsgadíjat, a jelentkezésüket pedig egyszerűen törlik. Az Oktatási Hivatal ma teszi közzé a díj visszatérítésére vonatkozó részletes tájékoztatót.
Rengeteg tanárt kell mozgósítani
A járvány miatt a 2021-es írásbeliken is maximum tíz vizsgázó lehet majd egy teremben, legalább másfél méteres távolságban kell leülniük. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a magyarérettségi napján legalább 7300 tantermet kell majd megnyitni, és legalább ennyi felügyelő tanárra lesz szükség.
Az iskolákban lesz kézfertőtlenítő is, ám a maszk nem lesz végig kötelező: az írásbeli alatt a vizsgaszervezőknek és a felügyelő tanároknak kötelező lesz maszkot viselniük, a diákoknak a vizsga előtt kötelező, az írásbeli vizsga alatt azonban csak ajánlott.
A dolgozatok karanténba kerülnek, az OH ajánlásai szerint a csomagokat felbontás előtt 24 órára el kell zárni, illetve a beszedés után is félreteszik a lapokat egy napra. Persze az iskoláknak most is lesz lehetőségük arra, hogy dolgozatokat online küldjék el a javítóknak, így a tanároknak nem is kell bemenniük az iskolába. Az írásbeli dolgozatokat május 31-én és június 1-jén lehet majd megnézni. Ekkor a vizsgadolgozatokat le is lehet fényképezni vagy az iskola a dolgozatot beszkennelheti és elektronikusan elküldheti a diákoknak, és az észrevételeket is e-mailben kell majd elküldeni.
Az érettségi speciális szabályairól az érettségi tisztázó cikksorozatunkban írtunk bővebben - itt többek között megtaláljátok az osztályozási szabályokat és a szóbeliket érintő speciális rendet is.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).