Mekkora különbség van a pontozásban a két szint között? Mutatjuk, ahogy azt is, hogy az összesített eredmények alapján milyen érdemjegyekkel számolhattok.
Magyar nyelv és irodalom
Középszinten az érettségi feladatsorért összesen 100 pontot kaphattok: az első feladatlappal (szövegértés, érvelés) 50 pontot érhettek el, a másodikkal (műértelmezés, összehasonlítás) pedig 40 pontot. A maradék 10 pontot a helyesírásra (8 pont), és az írásképre (2 pontot) kaphatjátok. Az emelt szintű vizsgán a szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor 40 pontot, a szövegalkotási feladatok (műértelmezés, reflektálás) 50 pontot érnek, a helyesírásra és az írásképre pedig itt is 8+2 pont jár, azaz emelt szinten is összesen 100 pontot kaphattok.
Történelem
A történelemérettségi középszintű írásbeli feladatsorával összesen 100 pontot szerezhettek, egységesen 50-50 pontot az első (rövid választ igénylő) és a második (kifejtős) részért. A pontozás emelt szinten is ugyanígy néz ki.
Matematika
A középszintű matematikai feladatsorra összesen 100 pontot kaphattok az érettségin: 30 pontot az első, 70 pontot pedig a második részre. Az emelt szintű feladatsornál ennél a tantárgynál is eltérő pontozás van: 51 pontot kaphattok a feladatsor első részére, 64 pontot a másodikra.
Angol, német - az idegen nyelvű érettségik
Középszinten idegen nyelvből összesen 117 pontot kaphattok a feladatsorra. Mindegyik feladatlappal összesen 33 pontot érhettek el, kivéve a nyelvhelyességgel, amelyre 18 pontot kaphattok. Emelt szinten minden egyes feladatlapért 30 pont jár, vagyis összesen 120 pontot érhettek el a feladatokkal.
Az osztályozás
A következő táblázatokban megnézhetitek, hogy az összesített eredmények milyen érdemjegyeknek felelnek meg az érettségin. A középszintű érettségi százalékait és osztályzatait itt találjátok:
| Középszintű érettségi | |
| 80-100% | jeles (5) |
| 60-79% | jó (4) |
| 40-59% | közepes (3) |
| 25-39% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Emelt szinten teljesen más százalékok tartoznak egy-egy osztályzathoz - kivéve a ketteshez szükséges minimumot. Ezeket itt nézhetitek meg:
| Emelet szintű érettségi | |
| 60-100% | jeles (5) |
| 47-59% | jó (4) |
| 33-46% | közepes (3) |
| 25-32% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
