Mekkora különbség van a pontozásban a két szint között? Mutatjuk, ahogy azt is, hogy az összesített eredmények alapján milyen érdemjegyekkel számolhattok.
Magyar nyelv és irodalom
Középszinten az érettségi feladatsorért összesen 100 pontot kaphattok: az első feladatlappal (szövegértés, érvelés) 50 pontot érhettek el, a másodikkal (műértelmezés, összehasonlítás) pedig 40 pontot. A maradék 10 pontot a helyesírásra (8 pont), és az írásképre (2 pontot) kaphatjátok. Az emelt szintű vizsgán a szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor 40 pontot, a szövegalkotási feladatok (műértelmezés, reflektálás) 50 pontot érnek, a helyesírásra és az írásképre pedig itt is 8+2 pont jár, azaz emelt szinten is összesen 100 pontot kaphattok.
Történelem
A történelemérettségi középszintű írásbeli feladatsorával összesen 100 pontot szerezhettek, egységesen 50-50 pontot az első (rövid választ igénylő) és a második (kifejtős) részért. A pontozás emelt szinten is ugyanígy néz ki.
Matematika
A középszintű matematikai feladatsorra összesen 100 pontot kaphattok az érettségin: 30 pontot az első, 70 pontot pedig a második részre. Az emelt szintű feladatsornál ennél a tantárgynál is eltérő pontozás van: 51 pontot kaphattok a feladatsor első részére, 64 pontot a másodikra.
Angol, német - az idegen nyelvű érettségik
Középszinten idegen nyelvből összesen 117 pontot kaphattok a feladatsorra. Mindegyik feladatlappal összesen 33 pontot érhettek el, kivéve a nyelvhelyességgel, amelyre 18 pontot kaphattok. Emelt szinten minden egyes feladatlapért 30 pont jár, vagyis összesen 120 pontot érhettek el a feladatokkal.
Az osztályozás
A következő táblázatokban megnézhetitek, hogy az összesített eredmények milyen érdemjegyeknek felelnek meg az érettségin. A középszintű érettségi százalékait és osztályzatait itt találjátok:
| Középszintű érettségi | |
| 80-100% | jeles (5) |
| 60-79% | jó (4) |
| 40-59% | közepes (3) |
| 25-39% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
Emelt szinten teljesen más százalékok tartoznak egy-egy osztályzathoz - kivéve a ketteshez szükséges minimumot. Ezeket itt nézhetitek meg:
| Emelet szintű érettségi | |
| 60-100% | jeles (5) |
| 47-59% | jó (4) |
| 33-46% | közepes (3) |
| 25-32% | elégséges (2) |
| 0-24% | elégtelen (1) |
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
