Hogyan értékelik a leveleket az angolérettségin, és mire kell ügyelnetek, ha nem szeretnétek pontokat veszíteni?

Milyen szabályokat kell betartanotok az angolérettségi íráskészség feladatánál? Mutatjuk.

  • Tóth Alexandra

A középszintű angolérettségi íráskészség feladatrésze két szövegalkotási feladatból áll. Az egyik levélnek 80-100 szó közöttinek, a másiknak pedig 100-120 szavasnak kell lennie.

Ha az első szöveg terjedelme meghaladja a 150 szót, a feladat teljesítése és a szöveg hosszúsága szempont pontszámából 1 pontot le kell vonni. Viszont az sem jó, ha sokkal rövidebbet írtok, ugyanis 40 szó alatt nem kaphattok pontot a feladat teljesítésére és a szöveg hosszúságára – olvasható a szószámokra vonatkozó tájékoztatóban.

A második feladatnál a szöveg terjedelme nem haladhatja meg a 180 szót, mivel ezért szintén 1 pontot levonnak, ha pedig 50 szónál rövidebben fogalmaztok, akkor 0 pontot kaptok erre az értékelési szempontra.

Emelt szinten is hasonlóak a szabályok

Emelt szinten az első feladatban három irányító szempont segítségével 120-150 szót, a második feladatban négy irányító szempont segítségével 200-250 szót kell írnotok.

Amennyiben az első szöveg terjedelme meghaladja a 225 szót, a második pedig a 375 szót, akkor 1-1 pontot le kell vonni a feladat teljesítése, a megadott szempontok követése szempont pontszámából. Az első szöveg nem lehet rövidebb 60 szónál, a második pedig 100 szónál, ugyanis ezért 0 pont jár.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.