Az oldalra feladatok és lehetséges vizsgatételek ezreit töltötték fel a nyolcadikos záróvizsga, illetve az érettségi tantárgyak mindegyikéből.
Romániában a diákok megelégelték, hogy az államra várjanak, amíg az oktatási törvényben előírt kötelezettségét teljesíti: önkéntes munkával hoztak létre maguknak az érettségire és a nyolcadikos országos felmérőre felkészítő digitális platformot. A romániai diákok országos tanácsát (CNE) a Bukaresti Műszaki Egyetem számítástechnikai karának hallgatói és több önkéntes középiskolai tanár segítette a honlap kialakításában, amelyre a beüzemelésétől eltelt kevesebb mint egy hét alatt több mint háromezer felhasználó jelentkezett be.
A Vreau la Examen (Vizsgázni akarok) platformot fél év alatt hozták létre, a honlapra pedig feladatok és lehetséges vizsgatételek ezreit töltötték fel a nyolcadikos záróvizsga, illetve az érettségi tantárgyak mindegyikéből. A tanagyag elsajátítása és gyakorlása során a felhasználók nyomon követhetik előmenetelüket saját korábbi teljesítményükhöz viszonyítva, ugyanakkor összevethetik teljesítményüket a többi felhasználó eredményével is.
Romániában már a tíz éve hatályos oktatási kerettörvény is előírta az online oktatást támogató virtuális diákkönyvtár létrehozását, de a nagy késéssel, tavaly elindított EduOnline portál vizsgafelkészítőként nem használható, a nyitóoldalon pedig arra figyelmeztetik a felhasználót, hogy a leckéket több mint tíz éve dolgozták ki, megjelenítésükhöz pedig - a tavaly óta már nem támogatott - Flash lejátszó telepítése szükséges.
Miután a világjárvány, az óralátogatás többszöri felfüggesztése, és az oktatás internetre költöztetése amúgy is nehéz helyzetbe hozta a diákokat, a CNE úgy értékelte, hogy a végzősöknek nincs már idejük kivárni, amíg az állam hoz létre online vizsgafelkészítő platformot. A diáktanács Facebook-oldalán közzétett felhívásra 90 önkéntes jelentkezett: közülük választották ki azt a 25-tagú csoportot, amely kialakította a honlapot.
A tartalmat ellenőrző tanárok nem feltétlenül az "elitiskolákból" kerültek ki, de valamennyien tapasztalt és nagyon segítőkész pedagógusok - mutatott rá Rares Voicu, a CNE elnöke, aki maga is érettségi előtt áll. A honlapot hamarosan intelligencia- és készségfelmérő tesztekkel, a pályaválasztást segítő önismereti alkalmazásokkal bővítik. Akik már tudják, hol szeretnének továbbtanulni, azoknak a projektet segítő egyetemisták által létrehozott, a Vreau la Poli (Műegyetemre akarok menni), illetve a Vreau la Medicina (Orvosira akarok menni) néven indult vizsgafelkészítő honlapokat ajánlotta figyelmükbe a CNE elnöke.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
