Az oldalra feladatok és lehetséges vizsgatételek ezreit töltötték fel a nyolcadikos záróvizsga, illetve az érettségi tantárgyak mindegyikéből.
Romániában a diákok megelégelték, hogy az államra várjanak, amíg az oktatási törvényben előírt kötelezettségét teljesíti: önkéntes munkával hoztak létre maguknak az érettségire és a nyolcadikos országos felmérőre felkészítő digitális platformot. A romániai diákok országos tanácsát (CNE) a Bukaresti Műszaki Egyetem számítástechnikai karának hallgatói és több önkéntes középiskolai tanár segítette a honlap kialakításában, amelyre a beüzemelésétől eltelt kevesebb mint egy hét alatt több mint háromezer felhasználó jelentkezett be.
A Vreau la Examen (Vizsgázni akarok) platformot fél év alatt hozták létre, a honlapra pedig feladatok és lehetséges vizsgatételek ezreit töltötték fel a nyolcadikos záróvizsga, illetve az érettségi tantárgyak mindegyikéből. A tanagyag elsajátítása és gyakorlása során a felhasználók nyomon követhetik előmenetelüket saját korábbi teljesítményükhöz viszonyítva, ugyanakkor összevethetik teljesítményüket a többi felhasználó eredményével is.
Romániában már a tíz éve hatályos oktatási kerettörvény is előírta az online oktatást támogató virtuális diákkönyvtár létrehozását, de a nagy késéssel, tavaly elindított EduOnline portál vizsgafelkészítőként nem használható, a nyitóoldalon pedig arra figyelmeztetik a felhasználót, hogy a leckéket több mint tíz éve dolgozták ki, megjelenítésükhöz pedig - a tavaly óta már nem támogatott - Flash lejátszó telepítése szükséges.
Miután a világjárvány, az óralátogatás többszöri felfüggesztése, és az oktatás internetre költöztetése amúgy is nehéz helyzetbe hozta a diákokat, a CNE úgy értékelte, hogy a végzősöknek nincs már idejük kivárni, amíg az állam hoz létre online vizsgafelkészítő platformot. A diáktanács Facebook-oldalán közzétett felhívásra 90 önkéntes jelentkezett: közülük választották ki azt a 25-tagú csoportot, amely kialakította a honlapot.
A tartalmat ellenőrző tanárok nem feltétlenül az "elitiskolákból" kerültek ki, de valamennyien tapasztalt és nagyon segítőkész pedagógusok - mutatott rá Rares Voicu, a CNE elnöke, aki maga is érettségi előtt áll. A honlapot hamarosan intelligencia- és készségfelmérő tesztekkel, a pályaválasztást segítő önismereti alkalmazásokkal bővítik. Akik már tudják, hol szeretnének továbbtanulni, azoknak a projektet segítő egyetemisták által létrehozott, a Vreau la Poli (Műegyetemre akarok menni), illetve a Vreau la Medicina (Orvosira akarok menni) néven indult vizsgafelkészítő honlapokat ajánlotta figyelmükbe a CNE elnöke.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
