Sok érettségiző fél visszatérni az iskolába: van, aki májusi karanténtól tart

Az érettségi vizsgák előtt már ne legyen személyes oktatás senkinek se – alapvetően rossz döntés az iskolák kinyitása, amíg nem kapják meg a tanárok a második oltást is. Az érettségik előtt kár kockáztatni a nyitást, majd május közepe után kell csak nyitni.

- az Eduline olvasóinak többsége erre voksolt a hét elején indított szavazásunkon. Arra voltunk kíváncsiak, mit szólnak olvasóink az iskolák és óvodák április 19-i nyitásához, amelyről múlt héten megis jelent a rendelet. A többség (bár a szavazás természetesen nem reprezentatív, kedd estig 1200-an válaszoltak a kérdésünkre) nem szívesen menne vissza az iskolába április 19-e után - akkor sem, ha visszaáll a személyes oktatás.

Mennyit ér két hét hagyományos oktatás érettségi előtt?

Az Eduline-hoz tömegével érkeznek e-mailek végzős középiskolásoktól, ezekből az üzenetekből egy dolog tisztán kiderül: a legtöbb, hónapok óta otthon tanuló végzős fáradt és motiválatlan, de annak sem látják sok értelmét, hogy az írásbeli érettségi vizsgák előtt két héttel visszatérjenek az osztálytermekbe.

Sőt: sokan kifejezetten veszélyesnek nevezték az iskolák nyitását, attól tartanak, hogy ha április 19-e és május eleje között megfertőződnek az iskolában, éppen az érettségire betegednek le vagy kerülnek karanténba.

"Két hét felkészülése már szinte semmit sem ér, emellett számos kollégistának lenne plusz kellemetlenség" – írta egyik olvasónk. Egy másik végzős szerint az idén érettségizőknek többet ártana, mint használna, ha visszarángatnának őket arra a két hétre. Szerinte hónapok óta senkivel se találkoztak a családon kívül, "az immunrendszerünk teljesen le van gyengülve, a legkönnyebb megfázás is rengeteg diákot dönthet le a lábáról, ami az érettségi végső hajrájában, illetve a vizsgák idején nem lenne túl szerencsés."

"Én úgy gondolom, hogy ha visszamennénk április 19-én, nem lenne jobb, mert ha esetleg elkapom a vírust, és a karanténidőszakom beleesne az érettségi időpontjába, akkor mehetek októberben egy idegen helyre vizsgázni" - írta egy másik diák.

Nemcsak a diákok, a tanárok is tartanak a nyitástól

A héten kezdődik a tanárok oltása, első körben azokat az óvodai, általános iskolai és gimnáziumi pedagógusokat oltják majd, akik március 24-ig regisztráltak a vakcinára. Az oltásuk a tervek szerint április 1-jén, 2-án és 3-án zajlik majd kórházi oltópontokon. A második kör regisztrációs határideje március 29-én éjfélkor járt le - azokat, akik ekkor jelentkeztek, a húsvét utáni héten hívják majd be az oltópontokra.

Április 10-ig be akarnak oltani minden regisztrált iskolai dolgozót, vagyis lesznek olyan óvodai-iskolai dolgozók, akik az intézmények nyitása előtt mindössze 8-9 nappal kapják majd meg a vakcinát - a szakemberek szerint ennyi idő azonban nem elég a védettség kialakulásághoz. Müller Cecília országos tisztifőorvos korábban úgy nyilatkozott, hogy az első oltás után 10-14 nap szükséges egy olyan mértékű védettség kialakulásához, amely már biztosítja a súlyos szövődmények elkerülését . A koronavirus.gov.hu-n még ennél is több idő, 14-28 nap van feltüntetve - természetesen ez a szám vakcinafüggő, de mindenképp több idő, mint amennyi az iskolai dolgozók második körös oltásának és a tervezett nyitás között eltelik majd.

"A jelenleg engedélyezett oltóanyagok közül a Pfizer, a Szputnyik és a Sinopharm második adagja 3 hét múlva adható be. Ezt követően a lehető legnagyobb védettség kialakulásához még 2 hétre van szükség. Mindezek miatt azt kérjük, hogy a kormány ne ragaszkodjon az iskolák újranyitásakor egy olyan fiktív dátumhoz, amikor az oktatásban dolgozók sokaságának védettsége biztosan nem elégséges, hanem az egy hétvége alatt megszervezett tömeges oltás után biztosítsa az immunizációhoz szükséges megfelelő időszakot" - írták közös közös közleményükben a pedagógus-szakszervezetek.

MTI/AP/Petr David Josek

A napokban egyre többen jelezték, hogy várni kéne a nyitással. Négy oktatási szakszervezet és szakértők közösen kérik a kormányt, ne ragaszkodjon az iskolák újranyitásakor "egy olyan fiktív dátumhoz", amikor az oktatásban dolgozók sokaságának védettsége biztosan nem elégséges, hanem az egy hétvége alatt megszervezett tömeges oltás után biztosítsa az immunizációhoz szükséges megfelelő időszakot.

És akkor jön az érettségi

Akár védettek lesznek a tanárok, akár nem, május 3-án elindul az érettségi - legalábbis az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemrég sokadszorra is azt közölte, hogy a jelenlegi terveik szerint a vizsgákat a hagyományos módon szervezik meg. Ez azt jelenti, hogy míg tavaly a koronavírus-járvány miatt a szóbeli vizsgákat törölték, idén szóbeliket is tartanának. "Természetesen a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket" - tette hozzá a tárca.

A diákok közül rossznak tartják a tervet. Egy átlagos tanév 180 tanítási napból áll, az idén érettségiző évfolyam tavaly március óta azonban összesen 148 napot töltött otthon, és még mindig nincs vége a digitális oktatásnak

Nem volt lehetőségünk arra, hogy rendesen felkészüljünk. Akik átestek a víruson, mint például jómagam, tudom, hogy az érettségi mellett milyen gondokkal kell még megküzdenünk. Apukám kórházba került, én beteg voltam, ami miatt szintén kiesett egy-két hét a tanulás menetéből

– írta egyik olvasónk. "Amit az online oktatás nyújtott nekünk, az egy nagy nulla. Ez nem a tanáraink hibája, ők minden tőlük telhetőt megtesznek, de online nem lehet érettségire készülni" – írta egy másik középiskolás.

“Az én osztályom októberben is otthon volt a vírus miatt, ami azt jelenti, hogy tavaly március 13. óta összesen 25 napot jártunk iskolába” - írta egy másik végzős.

Sokan a vizsgák módosításában, a követelményrendszer átszabásában vagy a szóbeli vizsgák eltörlésében látják a megoldást. "Ha én mint érettségiző rendeletet hozhatnék az érettségivel kapcsolatban, csak annyit tennék, hogy az írásbeli érettségin csak a személyes órákon átvett tananyagokat tenném bele, illetve ha nem is törölném el a szóbeli érettségit teljes mértékben, a tételek számát csökkenteném. Tantárgyanként a tételek számát felére redukálnám" - véli egyikük.

Jelenleg több mint 20 aláírásgyűjtés zajlik különböző felületeken az érettségik átalakítása miatt. A legnépszerűbb az petíció, amelyben a szóbeli vizsgák eltörlését kérik a kormánytól - ezt eddig 23 ezren írták alá.

Gimnáziumi igazgatók: komoly hátrányból indulnak a diákok az érettségin

Azzal a tanárok közül is sokan egyetértenek, hogy valamilyen kompenzációra szüksége van az idén végzős évfolyamnak, ugyanis jelentős hátrányból indulnak az érettségin. “Az elmúlt év komoly mentális terhelést jelentett a diákoknak, és „jelentős tudásbeli hiányosságok is mutatkozhatnak az idén érettségiző évfolyamnál” - írja a neves magyarországi középiskolák vezetőit tömörítő Élenjáró Gimnáziumok Igazgatóinak Grémiuma. Az alírók között van többek között a miskolci Földes Ferenc Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, a Szent István Gimnázium, a Városmajori Gimnázium igazgatója is.

„Úgy látjuk, nem várható el tőlük, hogy a korábbi évfolyamok által felmutatott eredményeket érjék el az előttük álló megmérettetésen. Kérjük, hogy a döntéshozók – függetlenül attól, hogy a járványhelyzet egyáltalán lehetővé teszi-e a vizsgák részleges vagy teljes megszervezését – fontolják meg, hogy miként lehetne méltányos módon kompenzálni az idén rendes érettségi vizsgát tevő évfolyam hátrányát. Készséggel felajánljuk munkánkat és együtt-gondolkodásunkat abban, hogy kidolgozzunk erre egy részletes tervet” – olvasható közleményükben.