A petíciót másfél hete indították, az aláírók azt kérik a kormánytól, ne tartsák meg a szóbeli érettségi vizsgákat.
A kedd délelőtti adatok szerint már csak néhány aláíró, és átlépi a húszezret az a petíció, amielyet nagyjából másfél hete indítottak azért, hogy az idei szóbeli érettségik eltörlését kérjék a kormánytól.
A petíció elindítói kérésüket többek között azzal indokolják, hogy a tavalyi évhez képest radikálisan megnőtt a napi új fertőzöttek és az elhunytak száma is. Ráadásul a 18 éves korosztály az oltási rend legvégén van, tehát kevés esélyt látnak arra, hogy sorra kerüljenek júniusig.
Mi az Emmi álláspontja?
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemrég, sokadszorra is közölte, "az érettségit a tavalyi tapasztalatok hasznosításával, jelenlegi terveink szerint hagyományos módon szervezzük meg". Így a minisztérium idén az írásbelik mellett, a szóbeli vizsgákat is megtartaná. "Természetesen a kormány és az operatív törzs folyamatosan figyelemmel kíséri a járványhelyzet alakulását, és ha szükséges, meghozza a megfelelő intézkedéseket" - tették hozzá.
Vannak, akik rendes érettségit szeretnének
Múlt héten újabb diák kezdett aláírásgyűjtésbe az idei érettségikkel kapcsolatban. Ez a petíció viszont kivételesen nem a vizsgák eltörléséről szól, hanem arról, milyen feltételek mellett lehetne ezeket megvalósítani. A diák javaslatait itt olvashatjátok el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
