A 2021-es felvételi (egyik) legfontosabb része: ilyenek lesznek az idei ponthatárok

A jelentkezések feldolgozása megkezdődött, és hamarosan újabb dolga lesz a jelentkezőknek, ugyanis kezdődik a tavaszi ügyintézési időszak. Azokat a ponthatárokat azonban nem szabad elfelejteni, amiket már jóval a végleges ponthatárhúzás előtt ismerünk. Kikre vonatkoznak a minimumpontszámok és kiknek kell előzetesen meghatározott ponthatárokkal számolnia?

  • Eduline

Mi az a minimumponthatár?

Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre jelentkeztek, a felvételi összpontszámotoknak idén is el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot, azaz:

  • alap- és osztatlan szakon 280 pontot
  • felsőoktatási szakképzésen 240 pontot
  • mesterképzésen pedig 50 pontot.

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Tehát szaktól és egyetemtől függetlenül az adott képzési formára jelentkezők közül mindenkinek el kell érnie a rá vonatkozó pontszámot. Fontos, hogy a végleges ponthatárok azonban a népszerű intézmények népszerű szakjain ennél jóval magasabbak lesznek, a tavalyi végleges ponthatárokat itt nézhetitek meg.

Mi az az előzetes ponthatár vagy központi ponthatár?

2021-ben is több népszerű szakon állapítottak meg előzetes ponthatárokat, melyet egy tavalyi rendeletben 400 pontban maximalizáltak - ez persze nem jelenti automatikusan, hogy a végleges ponthatár is ennyi marad. Így a kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment illetve a többi népszerű szak esetében az előbb említett minimumponthatárnál is magasabb pontokkal kell számolni már most.

Felvi

Az előzetes pontahtárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Fontos: ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Az is nagyon fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.

Akkor milyen ponthatár számít?

A végleges ponthatárhúzás határozza majd meg, melyik szakra kerültök be, ezt a tervek szerint július 22-én hirdetik majd ki. Itt derül ki ugyanis, hogy a jelentkezők összpontszáma hogyan alakul idén, és hányan jelentekeztek az adott képzésekre, viszont a minimumponthatárnál biztosan nem lesznek alacsonyabbak a végleges számok, az előzetes ponthatároknál - ahogy már írtuk - a népszerűség miatt általában magasabb lesz a végleges szám. Itt megnézhetitek tavaly hogyan változtak az előzetes ponthatárok a végleges pontszámokhoz képest

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?