Idén is mindenkinek kötelező az emelt szintű érettségi a felvételihez, de melyik tárgyból kell vizsgát tennetek? Mutatjuk a listákat.
Február 15. a felvételi jelentkezési határidő és az érettségi jelenetezési határidő is. Eddig kell eldöntenetek melyik egyetemre jelentkeztek és milyen érettségit választotok.
A felvételi követelménynek továbbra is része az emelt szintű érettségi (alap és osztatlan mesterképzés esetében) – vagyis legalább egy tárgyból minden felvételizőnek kötelező ilyen vizsgát tennie.
Azt, hogy a különböző szakokon milyen vizsgát kell tennetek, itt nézhetitek meg. Idén is vannak azonban szakok, amelyekre jelentkezve bármely emelt szintű érettségivel teljesíthetitek a felvétel követelményét, itt a lista:
Kik mentesülhetnek?
Az emelt szintű érettségi kötelezettsége alól mentesülhettek, ha felsőoktatási szakképzésre, illetve olyan képzésre jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg (edző alapképzési szak, művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint azok az egy- és kétszakos osztatlan tanár szakok, ahol csak gyakorlati vizsga van). Illetve, ha diplomásként felvételiztek, akkor sem kell külön emelt szintű érettségit bemutatnotok, az egyetemi oklevél "kiváltja" a felvételi feltételt. Mindemellett természetesen akkor sem kötelező egyetlen tárgyból sem emelt szinten érettségiznetek, ha nem szeretnétek egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
