Kiknek nem ingyenes a vizsga, és hogyan kell befizetni ezt az összeget? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Abban az esetben, ha a tanulói jogviszony ideje alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzéséig vizsgáztok, nem kell fizetnetek az érettségiért. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája. Illetve az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. Minden más esetben a vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni - írja az Oktatási Hivatal (OH).
De mégis mennyit?
Ha valamelyik kormányhivatalban jelentkeztek az érettségire, a középszintű vizsgáért a minimálbér 15 százalékát kell kifizetnetek, ez 2021-ben 25 ezer forint. Az emelt szintű érettségi drágább, a minimálbér 25 százaléka a vizsgadíj, vagyis 42 ezer forint. A fenti összegek vizsgatárgyanként értendőek.
Ha valamelyik középiskolába adtátok be a középszintű vizsgajelentkezéseteket, akkor ennek díját a középiskolába kell befizetnetek. Emelt szintű vizsgánál a vizsga díját minden esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetni, a kormányhivatalban kapott csekken vagy átutalással. Erről itt olvashattok részletesebben.
Az érettségikre 2021. február 15-ig jelentekezhettek az Oktatási Hivatal oldalán közzétett jelentkezési lap kitöltésével. Ezeket innen tudjátok elérni.
A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
