Az érettségi előtt álló diákok több mint 80%-a tart attól, hogy a digitális munkarendben nem tudnak megfelelően felkészülni a tavaszi az érettségire - derül ki egy friss felmérésből.
Orbán Viktor a hétre ígért tájékoztatást arról, mi lesz az érettségizőkkel. A kérdés az, vajon előre hozzák-e őket az oltási rendben, hogy az érettségi felkészülést tanáraikkal együtt tantermi formában csinálhassák végig. Persze az érettségivel kapcsolatban más fontos kérdések is megválaszolatlanul lógnak a levegőben: az egyik ilyen, az előrehozott érettségi helyzete.
A Nemzeti Ifjúsági Tanács (NIT) a 2019/2020-as tanév tavaszi félévében és a 2020/2021-es tanév téli szünetében országos felmérést készített a digitális oktatással és az érettségivel kapcsolatban is. Ennek eredményeképp a következő javaslatokat fogalmazták meg.
A NIT felmérése alapján az érettségi előtt álló diákok több mint 80%-a tart attól, hogy a digitális munkarend nem biztosít elegendő felkészültséget az érettségire, illetve a sikeres felvételihez. Ettől függetlenül a kitöltők kétharmada elégedett volt a 2020-as tavaszi érettségi vizsgák lebonyolításának rendjével, valamint az alkalmazott biztonsági intézkedésekkel. A legtöbben mégis azzal kapcsolatban szeretnének mihamarabbi válaszokat, hogy idén tavasszal vizsgázhatnak-e olyanok is, akik nem végzősként jelenteznek érettségire.
Tavaly az előrehozott érettségik törlése és a visszalépés lehetősége miatt az összes (kb. 100 ezer) jelentkezőből 26 638 főt töröltek és 2455-en léptek vissza. Így 2020-ban csupán 69 470 végzős középiskolás vizsgázott és rajtuk kívül 14 830-an tettek legalább egy tárgyból érettségit.
Egyébként még mindig nem került fel az Oktatási Hivatal oldalára az idei érettségi jelentkezési lapja sem, pedig hamarosan lejár az érettségi jelentkezési határideje is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
