A felsőoktatási helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel az egyetemek és főiskolák.
A 168 Óra azt írja, a hivatal az elmúlt évek ponthatárait és a jelentkezők hozott pontjait figyelembe véve számolt, és éppen a kormány által preferált tudományterületeken fog brutálisan beszakadni a jelentkezők száma, azaz a műszaki, az agrár- és természettudományos területeken.
A jelentkezők több mint fele ugyanis nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek. Ám úgy tűnik, a minisztérium nem aggódik. A lapnak azt írták, „a nyelvi előkészítő évfolyamos képzések jelenleg is sikeresen működnek, s elérhetők minden érdeklődő tanuló számára. A nemzeti kormány számos intézkedést tett az elmúlt években az idegennyelv-tanulás ösztönzésére; bevezettük a diplomamentő programot és ingyenessé tettük a 35 év alatti fiatalok számára a sikeres nyelvvizsgát”.
Vagyis a felsőoktatásban a jelenlegihez képest – bár nehéz előre kalkulálni – óvatos becslések szerint is 20-25 százalékkal kevesebb diák fogja elkezdeni tanulmányait.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
