A felsőoktatási helyettes államtitkárság megbízására készült egy modellszámítás az Oktatási Hivatalban arról, hogy mi várható 2020-tól, amikor a szigorított felvételi alapján dől el, kit vesznek fel az egyetemek és főiskolák.
A 168 Óra azt írja, a hivatal az elmúlt évek ponthatárait és a jelentkezők hozott pontjait figyelembe véve számolt, és éppen a kormány által preferált tudományterületeken fog brutálisan beszakadni a jelentkezők száma, azaz a műszaki, az agrár- és természettudományos területeken.
A jelentkezők több mint fele ugyanis nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek. Ám úgy tűnik, a minisztérium nem aggódik. A lapnak azt írták, „a nyelvi előkészítő évfolyamos képzések jelenleg is sikeresen működnek, s elérhetők minden érdeklődő tanuló számára. A nemzeti kormány számos intézkedést tett az elmúlt években az idegennyelv-tanulás ösztönzésére; bevezettük a diplomamentő programot és ingyenessé tettük a 35 év alatti fiatalok számára a sikeres nyelvvizsgát”.
Vagyis a felsőoktatásban a jelenlegihez képest – bár nehéz előre kalkulálni – óvatos becslések szerint is 20-25 százalékkal kevesebb diák fogja elkezdeni tanulmányait.
Jön a feketeleves 2020-tól: több tízezren mondhatnak le az egyetemi felvételiről
Több tízezren szorulhatnak ki a felsőoktatásból 2020-tól, két év múlva ugyanis csak azok kerülhetnek be egyetemre vagy főiskolára, akiknek van legalább egy középfokú nyelvvizsgájuk. Az MTA adatai azt mutatják, a jelentkezők több mint fele még mindig nyelvvizsga nélkül vág neki a felvételinek, az iskolai nyelvoktatás a legtöbb esetben ugyanis nem készíti fel a diákokat a nyelvvizsgára.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
