Évek óta egyre több magyar diák kezdi el az egyetemet külföldön. A koronavírus második hulláma alatt azonban a jelentkezők felvételijét komolyan befolyásolja a vírushelyzet. Mutatjuk, mi a szabály a nagy egyetemeken.
A legtöbb nyugat-európai országban már tavasszal elkezdték a felvételi interjúkat online bonyolítani. Az egyetemek nyílt napjait pedig mindenütt virtuálisan tartják meg - szedte össze nekünk ismét a legfontosabb infókat az Euroexam International go2uni csapata.
A követelményrendszer is változik: az amerikai, nyugat-európai egyetemeken nagy százalékban tanulnak külföldi diákok, ezért a felvételi osztályok figyelembe veszik az egyes országok iskolabezárásait, érettségikkel kapcsolatos döntéseit, a nyelvvizsga-központok bezárását, egyes felvételi vizsgák törlését vagy választhatóvá tételét (például az amerikai SAT vagy ACT vizsgák esetében).
Az egyetemek kitolhatják a nyelvi követelmények határidejét, eltörölhetik ezt a követelményt, vagy vizsgáztathatnak maguk is. Még kérdéses, hogy a 2021-es érettségi milyen körülmények között zajlik majd; Walesben például már bejelentették, hogy nem tartanak érettségi vizsgákat.
Amennyiben késve, vagy egyáltalán nem tudtok érettségizni, az egyetemek több információ alapján is dönthetnek a felvételitekről: a várható jegyeitekből, a motivációs levélből, tanári ajánlásból, önéletrajzból, vagy egyenesen megkereshetik a tanári ajánlótokat is új információkért, ezért fontos, hogy ő fel legyen erre készülve, és elérje a megadott (akár iskolai) levelező rendszerét.
Hogyan készülhettek, ha külföldre jelentkeztetek?
A Cambridge-i Egyetem például azt ajánlja a leendő elsőéveseinek, hogy rendszeresen írjanak le minden fontos történést, mert ezeket esetleg bekérhetik tőlük. Ezt érdemes megfogadni bármelyik külföldi egyetemre készülőnek, és naplót készíteni a következőkről: mikor volt az iskolabezárás, milyen lehetőségeitek vannak a tanulásban vagy éppen van-e megfelelő eszközöd a távoktatáshoz. Az is fontos lehet, hogy részt vesztek-e az érettségin és mi lesz akkor, ha nem adják ki a hivatalos (lepecsételt) bizonyítványotokat.
Nagyon fontos az is, hogy folyamatosan figyeljétek a híreket az érettségiről és a nyelvvizsgákról is. Lépjetek kapcsolatba az egyetemmel, amennyiben online nyelvvizsgát szeretnétek tenni. Persze nem csak az érettségi és a nyelvvizsga a fontos, érdemes amúgy is felvenni a kapcsolatot az egyetemetekkel, és kövessétek célországotok hivatalos szerveinek híreit is. Rendszeresen ellenőrizzétek az emaileket (minden mappát), és kövessétek az egyetem honlapját, Twitter-, Insta- vagy Facebook oldalát. Ha kérdésetek van, az adott tanszék felvételi csoportjának írjatok, de légyetek türelmesek, nem fognak gyorsan válaszolni - tanácsolja a go2uni csapata.
Hol találtok hivatalos infókat?
Az Egyesült Királyságba készülőknek a UCAS és a Department for Education oldalát érdemes követni. A Hollandiába felvételizőknek érdemes az Association of Universities in the Netherlands és The Ministry of Education, Culture and Science oldalakat követni. Ausztriában a Federal Ministry on Education, Science and Research fog hasznos információkat közölni. Dániába készülőknek érdemes a Danish Ministry of Higher Education and Science híreit követni. Az USA-ban az oktatás nem a szövetségi kormányzat, hanem az államok hatásköre, ezért egyrészt az adott állam honlapját, másrészt a konkrét egyetem honlapját vagy közösségi média jelenlétét érdemes követni.
Ahhoz, hogy külföldre jelentkezzen az ember, sok mindent kell mérlegelni, többek között a kinti tanulással járó kiadásokat is. Éppen ezért ebben a cikkünkben összeszedtük, hogy a legnépszerűbb célországokban milyen tandíjakkal, megélhetési költségekkel, rejtett és egyszeri kiadásokkal kell számolnotok. Ha valaki eldöntötte, hogy külföldre megy, merre érdemes elindulni, hogyan érdemes választani és egyáltalán melyek a világ legjobb egyetemei? Ebben az anyagban erre kerestük a választ.
Külföldi továbbtanulás: ingyenesen vagy milliókért?
Ma már egyáltalán nem meglepő, hogy a végzős diákok közül sokan döntenek a külföldi továbbtanulás mellett. Ehhez viszont sok mindent kell mérlegelni, többek között a kinti tanulással járó kiadásokat is. Éppen ezért most összeszedtük, hogy a legnépszerűbb célországokban milyen tandíjakkal, megélhetési költségekkel, rejtett és egyszeri kiadásokkal kell számolnotok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
