A tanév kezdete előtt egy nappal hatályon kívül helyezte az Emmi az érettségi részletes követelményéről szóló rendeletet. Bár az őszi érettségizőket még nem érinti a változás, a májussal vizsgázókat már érheti meglepetés.
Nagyobb felhajtás és komolyabb magyarázat nélkül került bele az augusztus 31-i Magyar Közlönybe a döntés, miszerint november 30-i hatállyal az eddigi érettségi követelményekről szóló rendelet már nem érvényes, a rendszer megváltozik.
Ennek oka valószínűleg az, hogy idéntől felmenő rendszerben életbe léptek a módosított Nemzeti alaptanterv (nat) új szabályai. Ezek alapján az 1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől már az új alaptanterv mentén tanulnak, új könyvekből.
A friss változtatások alapján az iskoláknak 2021. január 31-éig felül kell vizsgálniuk a házirendjüket és elfogadni annak módosítását a rendeletben megadott köznevelési rendeletek alapján és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló bekezdések alapján. Ezen felül a gimnáziumnak, szakgimnáziumnak a helyi tantervében kell meghatároznia a 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emelt szintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és tanulási eredményeket a Nat, továbbá az érettségi vizsga részletes követelményei alapján.
A baj az, hogy jelenleg semmit nem tudunk arról, hogy ez az érettségi követelmény pontosan hogyan fog kinézni, kikre és mikortól érvényes. Ugyanis azzal, hogy a korábbi rendelet november 30-án hatályát veszti, még nem lesz egyértelmű, hogy az új rendelet minden egyes pontja a 2021-ben érettségizőkre is vonatkozni fog. Elképzelhető, hogy a nat-osztályok (azaz a mostani kilencedikesek) lesznek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek majd.
A problémát az jelentené, ha ez a rendelet mindenkire - tehát a mostani végzősökre - is vonatkozna. Az iskolák ugyanis már megkezdték az érettségi felkészítést, és mivel a legtöbb tárgyból időrendben haladva készülnek a vizsgákra, ha novemberben kiderül, hogy az új követelményeket is bele kell venni a felkészülésbe, akár az időből is kifuthatnak. Illetve azoknak a tizenegyedikeseknek sem lenne kellemes a helyzet, akik most vettek fel fakultációt egy tárgyból, mert emelt szinten szeretnének érettségizni jövőre, de az új követelmények miatt esetleg meggondolják magukat vagy váltaniuk kell.
A kérdéssel megkerestük az Oktatási Hivatalt, azonban cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz arra, vajon pontosan kikre és hogyan vonatkozik majd az új érettségi követelmény.
Akik ősszel vizsgáznak még a régi követelményre számíthat
Egy dolog biztosnak tűnik, mivel a rendelkezés szerint a követelmények csak november végén kerül ki a hatály alól, azok, akik a 2020-as őszi érettségire jelentkeztek és készülnek, még a korábbi feltételekkel vizsgázhatnak. Azonban azok, akik esetleg a vírushelyzet miatt kialakult káoszban végül úgy döntöttek, hogy nem mennek el a 2020-as májusi vizsgákra, és nem is jelentkeztek az őszi szezonban, már 2021 májusában az új, akár az eddig nem ismert követelményből vizsgáznak majd. Az általunk megkeresett tanárok és iskolák sem tudják, pontosan mire készítsék fel a tavasszal érettségizőket - ezért a korábbi követelményrendszer alapján terveznek, de előfordulhat, hogy menet közben kell majd változtatniuk.
De mi változhat? Mivel az alaptanterv miatt megváltozott bizonyos évfolyamok követelményrendszere is, vannak olyan témák, amik nem lehetnek majd benne a vizsgákban. Például nem kell matematikai definíciókat tanulniuk az alsósoknak, középiskolában pedig kimaradnak a tananyagból a logaritmusos egyenletek, újdonságként viszont az órák részévé válnak a logikai és pénzügyi játékok. Ősztől az informatika órákat felváltotta a digitális kultúra. Az új tantárgy keretében a diákok már ötödikben robotokat programozhatnak és útvonalat tervezhetnek, a kilencedikesek pedig videókat és weblapot készítenek, logót terveznek és statisztikai adatokat elemeznek majd. A digitális kultúra óráról itt találjátok a részleteket.
Persze ha a szabály módosul, akkor (előbb utóbb) mindenkire vonatkozik majd, ugyanis az érettségit minden esetben, mindenkinek az éppen aktuális követelmények szerint kell teljesítenie, függetlenül attól, mikor végzett, és attól is, hogy javító- vagy pótlóvizsgára jelentkezett. Egyelőre azonban nem csak a követelmények nem ismertek, hanem az sem, hogy mikor lesznek nyilvánosak.
Itt a lista, ebből kell emelt szintű érettségit tenni 2021-ben
Hogyan tudtok utánanézni, hogy egy adott szakon milyen felvételi követelmények vannak? Mutatjuk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
