Két szabály a pótfelvételi ponthatárokról, amit minden jelentkezőnek tudnia kell

Jövő héten a pótfelvételiben jelentkezők is megtudják, hogy szeptemberben melyik egyetemen tanulhatnak majd - összeszedtük a legfontosabb szabályokat a pontszámítással kapcsolatban.

  • Eduline

A 2020. évi felsőoktatási pótfelvételi eljárás ponthatárai legkésőbb 2020. augusztus 28‐ig kiderülnek, ekkor dől el, ki kerül be az általa megjelölt képzésre. A felvettek a felvételi határozatot, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől kapják meg 2020. szeptember első napjaiban.

De milyen szabályok vonatkoznak a ponhatárokra?

A 2020. évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehet alacsonyabb a 2020. július 23‐án meghatározott ponthatárnál - írja a tájékoztató. Hol tudjátok megnézni, hogy az általatok választott szakon milyen volt a ponthatár az általános felvételi eljárásban? Ide kattintva eléritiek a legfrissebb ponthatárokat, az egyetemek és karok kiválasztásával pedig a szakok között a megjelölt képzéseteket is megnézhetitek.

Amennyiben az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok, osztatlan mesterképzések esetén 280  pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 240, mesterképzések esetén 50 pontnál.

Az eduline.hu Érettségi-felvételi rovata

Az eduline.hu Érettségi-felvételi rovata, a legfrissebb hírekkel, eseményekkel, elemzésekkel, háttéranyagokkal.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.