Mutatjuk a bölcsészettudományi szakok ponthatárait

Pszichológia, anglisztika és közösségszervezés - idén ez volt a top három bölcsészettudományi képzés a felvételin. Mutatjuk, milyen ponthatárral lehetett bekerülni ezekre.

  • Eduline

Frissítés: Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

Több bölcsészettudományi képzésen idén is csak azok szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, akik elérték az ezekre a szakokra érvényes előzetes ponthatárt - függetlenül attól, melyik egyetem, főiskola képzésére jelentkeztek. A következő táblázatban megnézhetitek a bölcsészettudományi szakok előzetes és végleges ponthatárait.

SzakElőzetes

ponthatár
Intézmény

és ponthatár
pszichológia400ELTE:444

PTE:419

KRE:435
anglisztika320DE:362

EKE:320

ME:320
közösségszervezés310NYE:311

PE:312

BGE:333
szabad

bölcsészet
340ELTE:406

PPKE:340

SZTE:342
keleti nyelvek

és kultúrák
-ELTE:298

PPKE:303
történelem320DE:333

EKE:320

ME:320
germanisztika-

ELTE:283

DE:325

KRE:299

magyar310PE:346

PTE:335

KRE:315
szlavisztika-ELTE:csak

levelezőn

PTE:306
újlatin nyelvek

és kultúrák
-PTE:csak

levelezőn

SZTE:341

DE:338

Várjuk együtt a ponthatárokat! Tudósítás percről percre

Este nyolckor nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - az Eduline-on minden fontos infót megtaláltok a legnépszerűbb szakokról, egyetemekről és főiskolákról és persze a ponthatárokról. Tudósítás percről percre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.