Már nincs egy teljes hónap és kihirdetik a 2020-as felsőoktatási felvételi ponthatárait. De mi lesz ezután? Mikor kapjátok meg a hivatalos besorolási döntést arról, melyik képzésre vettek fel titeket?
Várhatóan 2020. július 23-án határozzák meg a felvételi ponthatárokat. Úgyhogy aznap kiderül, felvettek-e benneteket valamelyik felsőoktatási intézménybe.
Ezt követően az Oktatási Hivatal minden jelentkezőnek elküldi az úgynevezett besorolási döntésről szóló határozatot, amit az E-felvételi felületéről tudtok majd letölteni - a dokumentum elérhetővé válásáról e-mailt fogtok kapni legkésőbb 2020. augusztus 5-ig.
A besorolási döntésben a Hivatal megállapítja, hogy - a felvételin megjelölt és rangsorolt képzések közül - mely szak esetében értétek el a felvételhez szükséges ponthatárt. Ugyanis a ponthatár alatti felvételi összpontszámmal sajnos nem vehetnek fel titeket. Abban az esetben viszont mindenképpen fel kell venni benneteket, ha elértétek a ponthatárt, kivéve, ha a jelentkezési sorrendben előrébb megjelölt helyre már felvételt nyertetek, vagy ha a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el. Arról, hogy mikor nem indítanak el egy meghirdetett szakot, itt olvashattok bővebben.
A 2020-as felvételivel kapcsolatban itt olvashatjátok a legfrissebb cikkeinket.
Törölt szak helyett megjelölhettek újat a felvételin?
Legkésőbb július 9-éig van időtök eldönteni, miként alakítjátok a jelentkezési helyeitek sorrendjét a felvételin. De vajon felvehettek-e még új képzést a listába? Mutatjuk a szabályokat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
