Módosította az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a felvételi követelményeket néhány kétes tantárgy esetén. Ha felvételizők vagytok, ez mindenképpen jó hír számotokra, hiszen hivatalosan is tisztázták a felmerülő kérdéseket.
Idén májustól megváltozott a szakmai érettségi tárgyak rendszere, néhány tárgy már új néven szerepelt a követelményeknél, ez pedig a felvételin egyből okozott némi kavarodást. A probléma jelen esetben a pedagógia (2020-tól pedagógiai) ismeretek érettségi tárgynál jött elő - erről ebben a cikkünkben számoltunk be.
Nem volt egyértelmű, hogy vajon megfelel-e az adott tárgy több szak felvételi követelményeként - ugyanis a leírás szerint csak a karakterpontosan megfelelő tárgyat fogadhatók el. Kérdésünkre aztán az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adott megnyugató választ, miszerint ugyanúgy elfogadható a -i nélkül szereplő tárgy is.
Most a minisztérium közleményében is megerősítette az infót: A "pedagógiai ismeretek" érettségi vizsgatárgyat, az "épületgépészeti ismeretek" érettségi vizsgatárgyat, valamint a "közgazdasági ismeretek" érettségi vizsgatárgyat az érettségi pontok számítása szempontjából figyelembe lehet venni azok szakok vonatkozásávan, ahol a "pedagógia ismeretek", az "épületgépészet ismeretek", illetve a "közgazdaság ismeretek" érettségi vizsgatárgy elfogadható - írja az ITM a ma megjelent közleményben.
A változás az idei felvételitől érvényes, és vonatkozik a 2021. évi felsőoktatási felvételi eljárásra is.
Milyen szakokat érint a változás?
A pedagógia(i) ismeretek tárgy a pszichológia, műszaki szakoktató, valamint pedagógia alapszakra is elfogadható és választható érettségi vizsgatárgy, a épületgépészet(i) ismeretek tárgy az energetikai mérnök, a környezetmérnöki, a közgazdaság(i) ismeretek tárgy pedig a közigazgatás-szervező, a nemzetközi igazgatási, a gazdaságinformatikus, az igazságügyi igazgatási és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakokat érintheti.
Változtak a szakmai vizsgák, a követelmények nem - mi lesz a felvételizőkkel?
Pedagógia vagy pedagógiai ismeretek érettségi számít 2020-ban? Megérkezett a hivatalos állásfoglalás a kérdésben.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
