Milyen szinten kell tudnotok németül írni, szöveget érteni és helyesen beszélni, ha ebben az évben érettségiztek? Mit várnak el egy diáktól közép- és emelt szinten az írásbeli vizsgán? Íme a válaszok.
A német írásbeli vizsga a szokásos módon pénteken lesz megtartva, ezért már rutinos vizsgázókként fogtok majd nekiállni a feladatsornak. Ennek ellenére, még utolsó pillanatokra összeszedtük nektek, milyen képességeket kell tudnotok felmutatni az érettségiben, vagyis mit várnak el tőletek az adott szinten.
Közép szint
A német nyelvi középszintű érettségi az Európa Tanács skálája szerinti B1-es szintnek felel meg. Ez követelményben azt jelenti, hogy meg kell értenetek az olyan egyszerűbb szövegeket, amik a hétköznapjaitokhoz, illetve gyakori élethelyzetekhez tartoznak. Ilyen témák például az iskolai élet, a család vagy a szabadidős tevékenységek is. Ezen felül tudnotok kell, hogyan kell kommunikálni külföldiekkel mindennapi helyzetekben - például, ha útbaigazítást kérnek tőletek az utcán.
Szövegalkotás szempontjából az elvárás felétek, hogy egyszerű, de összefüggő szöveget tudjatok írni olyan dolgokról, amiket ismertek vagy az érdeklődési körötökbe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy be kell tudnotok számolni olyan eseményekről vagy érzésekről, amiket átéltetek, illetve a véleményeteket is kikérhetik egy-egy témával kapcsolatban.
Emelt szint
Az emelt szintű érettségin már egy kicsit többet várnak el tőletek a mindennapi életben való kommunikációnál. Ez már egy nyelvvizsga B2-es szintjének felel meg nehézségben, ami azt jelenti, hogy konkrét és elvont témájú szövegeket is meg kell értenetek. Nem okozhatnak gondot a hosszabb, illetve összetettebb érvelések sem. Ezen kívül részletes és világos szövegeket kell létrehoznotok akár különböző témákon belül is. Valamint, ha a véleményeteket kérdezik egy feladatban, akkor azt részletesen kidolgozott előnyök és hátrányok kifejtésével is alá kell tudnotok támasztani.
Az angolérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Minden infó az idei angolérettségiről: tudósítás percről percre
Ma az angolérettségivel folytatódnak a vizsgák, nálunk megtaláltok minden fontos infót. Percről percre tájékoztatunk benneteket a feladatokról, vizsgázókról és nem utolsó sorban a nem hivatalos megoldásokkal is jövünk. Az angolérettségi nap szakmai támogatását köszönjük az Euroexam Vizsgaközpontnak.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
