Milyen szabályok vonatkoznak a szótárakra a nyelvi érettségik alatt? Lehet-e használni őket, és ha igen, biztosítják-e számotokra a vizsga idejére? Most összeszedtük nektek, mik a szabályok.
Az angolérettségin, mint az összes idegen nyelvi érettségin, megengedett a szótárhasználat, de csakis a negyedik résznél, azaz az íráskészséghez tartozó feladatoknál.
A vizsgának ebben a részében két feladatot kell megoldanotok. Először egy „interakciós” szöveget kell alkotnotok valamilyen segédanyagra reagálva – ez jelenthet képet, egy meghívót, egy plakátot vagy bármilyen más vizuális anyagot. A második feladatnak már egy hosszabb, inkább leíró vagy véleménykifejtő szövegnek kell lennie, ahol a segédanyagok és a szempontok is angolul vannak megadva.
Akár közép-, akár emelt szinten vizsgáztok, ezeknél használhattok nyomtatott szótárat, ami egy- és kétnyelvű is lehet. Fontos tudnotok viszont, hogy a helyszínen nem biztosítanak nektek belőle egyáltalán, szóval csak azt tudjátok használni, amit magatokkal visztek.
Plusz stresszhelyzet az érettségin: "mindenkiben van egy kis félelem"
Érettségi vizsgát tartanak az ország 1144 helyszínén, sikeresen felhalmozták a szükséges egészségügyi eszközöket, és kiszállították a tételeket is - mondta Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
