Korrekt feladatokat, visszatérő témákat és jól értelmezhető kérdéseket kaptak a diákok az idei németérettségiben a szakértő szerint.
A korábbi évek érettségi feladataihoz hasonló nehézségű, típusú feladatokkal találkozhattak a tanulók, meglepetés nem érhette őket sem a témaköröket, sem a feladattípusokat illetően - mondta el az Eduline-nak Dr. Germán Györgyi, a Hageni Távegyetem Budapesti Távtanulási Központjának az igazgatója.
A szakértő szerint a témaköreikben abszolút korrekt, visszatérő, életközeli témák szerepeltek, mint például sport, iskola, vásárlás. "A szövegértési feladatok szókincse B1+ szintű volt, a hozzárendelt feladatok viszont bármilyen B1 szintű tudással megoldhatóak voltak" - tette hozzá.
Véleménye sezrint a nyelvhelyességben nehézségi fokot illetően olyan feladatok szerepeltek, mint eddig is. A levélírás témái és irányítási szempontjai is megfeleltek a tanultaknak. "Várható volt, hogy két különböző típusú írásbeli feladatot kapnak" - mondta el Dr. Germán Györgyi a mai vizsgáról. Szerinte sem a hirdetésre való válasz, sem a vásárlási szokásokra való reagálás nem volt ismeretlen szituáció. "A statiszta szerepre való jelentkezés nem tartozott ugyan a begyakorolt témakörök közé, de a feladat érthető volt, s szómagyarázatot is tartalmazott." Megállapította azonban, hogy az első feladat esetében szerinte életszerűbb lett volna, ha a vizsgázóknak nem egy egyetemista, hanem egy középiskolás szerepébe kell belehelyezkedniük, akik például cserediákprogram keretében tartózkodnak Németországban.
A németérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
2020-as németérettségi: minden infó percről percre
Ma a németérettségivel zárjuk az idei érettségi szezon első hetét. Ha szeretnétek elsőként értesülni a feladatokról és a megoldásokról, akkor tartsatok velünk, mivel ma is percről percre tájékoztatunk benneteket. A német érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a Budapesti Távtanulási Központnak.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
