Ezeket a feltételeket kell teljesíteni, hogy pluszpontot érjen az emelt szintű érettségi

Nem mindenkinek jelent automatikusan plusz pontot az emelt szintű érettségi. De mikor jár 50 többletpont érte? Fontos infók a pontszámításhoz.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk nektek, hogy miért kaphattok a felvételi eljárásban többletpontokat, de most kifejezetten az emelt szintű érettségiért kapható pontokra térünk ki részletesebben. Abban az esetben, ha a koronavírus miatti iskolai szünet, távoktatás nem változtat a pontszámítási szabályokon, akkor a következőképp számolhattok:

Az emelt szintű érettségiért abban az esetben kaphatjátok meg az 50 plusz pontot, ha legalább 45%-ot elértetek a vizsgán, ami azt jelenti, hogy hiába fogadják el a felvételin magát az érettségi bizonyítványt, mint teljesített követelményt, ha 45 százalék alatt teljesítetek, nem kaphatjátok meg a plusz pontokat.

Kikötés még, hogy csak akkor jár nektek a plusz 50 pont, ha annak a vizsgának az eredményéből kerülnek kiszámításra az érettségi pontjaitok.

Abban az esteben, ha nem éritek el a 45%-ot, akkor sem kell kétségbe esnetek, ettől még bekerülhettek a kiszemelt szakra. Hogy mik a lehetőségeitek, arról már korábban írtunk nektek egy részletes cikket.

Tippek az utolsó hétre: ezeket kell átnézni a matekérettségi előtt

Hamarosan elérkezik a pillanat, amikor a végzős diákoknak túl kell esniük életük első nagy vizsgahelyzetén, és meg kell írniuk az érettségi vizsgákat. Most a Studium Generale (SG) matematika szekciójának vezetője adott tanácsokat, miket érdemes összeszednetek az érettségi előtt.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.