Az érettségi kakukktojása: ebből a tárgyból csak szóbeli vizsga lesz

Hogyan oldják majd meg a tesiérettségit? Mi várható emelt szinten? Az idei érettségi újabb speciális szabályait mutatjuk meg.

  • Eduline

A 2020-as érettségi döntésről már meg is jelent a hivatalos kormányrendelet, amely szerint testnevelésből szóbeli vizsgát kell szervezni. Külön kiemelik, hogy a középszintű szóbeli vizsga a vizsgáztató tanár mellett a vizsgabizottság legalább két tagja jelenlétében kell, hogy történjen. Az emelt szint kapcsán pedig külön szabályokat határoztak meg.

Az emelt szintű tesiérettségire 60 perc felkészülési időt fognak kapni a diákok, a vizsga maga pedig 40 perces lesz. A szóbelin négy felelet fog elhangzani négy különböző altételből - ezek együttes eredménye teszi majd ki a végleges százalékot és jegyet.

A vizuális kultúra tantárgyról is külön meghatározták: ott gyakorlati vizsgarész nélkül, de csak az írásbeli vizsgarész alapján lesz az értékelés középszinten.

Kik szóbelizhetnek az érettségin? Vannak kivételek

Megjelentek a részletes szabályok az érettségi vizsgákkal kapcsolatban. Mutatjuk, mik vonatkoznak a szóbelire.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.