Bár döntés még nem született a 2020-as érettségiről, Maruzsa Zoltán, a köznevelési államtitkár beszámolt a kormánynak adott javaslataikról, miszerint csak írásbeli vizsgákat szerveznének majd. De valóban az lenne a legjobb megoldás, ha elmaradnának a szóbelik? Olvasói levelek közül válogattunk.
„Az érettségi vizsga, szóbelivel és írásbelivel teljes! Akiknek az írásbelijük nem úgy sikerült, ahogy szerették volna, ők mégis hogyan javíthatnának? Például matematikából? Az írásbeli ráadásul az érettségi nehezebb része” – írja egyik olvasónk, akiben rengeteg kérdés felmerült az érettségi javaslattal kapcsolatban. A tömegközlekedéssel kapcsolatos veszélyekre, a kollégisták helyzetére, illetve a krónikus betegséggel küzdő végzősökre is felhívta a figyelmet. Szerinte még mindig az lenne a legjobb megoldás, ha a négy évet átlagolnák, akik pedig nem szeretnének továbbtanulni, azoknak megadnák az évvégi jegyet érettségi eredményként. „Esetleg online szóbeli? A 21. században élünk, mindent meg kéne oldani” – tette hozzá.
Egy másik olvasónk szerint sajnos elkerülhetetlen valamiféle százalékos értékeléssel besorolni a diákokat az egyetemekre, a javaslatot azonban egyáltalán nem tartja jó megoldásnak. „Úgy vélem észszerűbb lenne csak a felvételi tárgyakból megtartani az érettségi vizsgákat, még jobban csökkentve ezzel a fertőzés veszélyét. Ha lenne valami megoldás arra, hogy hogyan lehetne reálisan és objektíven százalékká átalakítani az év végi jegyeket és a tanári értékelést, nyilvánvalóan azt választanám, de jelen pillanatban ilyenről nem tudok” – írta.
Arra sem lát sok esélyt, hogy a diákok az írásbelik előtt és után ne csoportosuljanak, beszélgessenek egymással, hiszen másfél hónapig nem találkoztak egymással. Arról nem is beszélve, hogy öt alkalommal kellene biztosítani a diákok számára a megfelelő védőfelszerelést. „Az érettségi alapból feszültséget okoz, de az, hogy még amiatt is aggódni kell, hogy vajon jól van-e felvéve a maszk, igazgatni rajta, foglalkozni vele, biztosan kihatással lesz az eredményekre” – írta, majd hozzátette: úgy véli, most nincs jó megoldás. Ő is szeretne továbbtanulni egyetemen, ha lehet, akkor halasztás nélkül, de most nem ez a legfontosabb.
„Szerintem a kötelező emelt szintű érettségi követelményét a felvételihez most kapásból törölni kellene, örülhetünk, ha középszinten le tudnak zajlani az érettségik” – írta le a véleményét az Eduline egyik olvasója. Levelében arra is kitért, nem lehet előre tudni, hogy a járvány tetőzése mikorra várható. „Mi van, ha sok gyerek lebetegszik az érettségi idejére és nem tud megjelenni a vizsgán, akkor elúszik a felvételi lehetősége?” – tette fel a kérdést. Véleménye szerint, az lenne a legjobb, ha az érettségik elmaradnának és a végzősök a féléves jegyeket vagy az utolsó két év átlagát kapnák meg érettségi jegyként, majd azt is hozzátette: „igaz, hogy így nem lehet százalékban kifejezve differenciálni, de még mindig igazságosabb, mintha sokan nem tudnának a betegség miatt leérettségizni”.
Ha írásbeli vizsgák lesznek, mi lesz a vidékről bejáró diákokkal?
A Pedagógusok Szakszervezete üdvözli, hogy az Emmi, illetve az oktatásért felelős akciócsoport elfogadta a PSZ korábbi javaslatát, miszerint csak egyféle vizsgát tartsanak. De további kérdéseket is feltesznek.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
