„A legjobb lenne, ha eltolnák az érettségit, talán a szóbelit meg se tartanák, vagy ha könnyítést kapnánk. Nem kibúvókat keresek, rendszeresen tanulok és készülök az érettségire, viszont ez a bizonytalan helyzet tönkretesz” – írta egy végzős olvasónk. Persze vannak olyan diákok is, akik nem örülnének, ha pár hónappal később lenne vagy elmaradna az érettségi. Újabb olvasói vélemények közül válogattunk.
„Szerencsém van, mert szuper tanáraim vannak és folyamatosan a legkreatívabban adják le az anyagot. Vannak céljaim, egyetemre szeretnék menni, de nagyon félek, hogy fogok így leérettségizni” – írja egyik olvasónk, aki azt is kiemelte, mindent megcsinál, amit a tanárok mondanak, mégsem érzi azt, hogy rendesen fel tudna készülni az érettségire. „Nagyon nehéz így nekünk. Reménykedünk a legjobbakban” – teszi hozzá.
„A legjobb lenne, ha eltolnák az érettségit, talán a szóbelit meg se tartanák, vagy ha könnyítést kapnánk. Nem kibúvókat keresek, rendszeresen tanulok és készülök az érettségire, viszont ez a bizonytalan helyzet tönkretesz” – fejti ki a véleményét egy érettségi előtt álló diák, majd a végzős diákok nevében hozzáteszi, hogy az április közepére ígért érettségiről szóló döntés nagyon későn van. Szeretnének legalább annyit tudni, hogy érettségizhetnek-e idén. Ettől függetlenül ugyanolyan gőzerővel készülnek, mintha az eredeti időpontban lenne.
„Véleményem szerint lehetne indítani egy kezdeményezést, hogy az idei érettségi maradjon el. Brit példára kapjuk meg a féléves jegyünket, vagy a tanárok javasoljanak egy jegyet. Aki tanul, és próbálkozik ebben az esetben/helyzetben ez látszik. Tényleg nehéz így készülni, csak jobban izgulunk” – írja egy másik érettségi előtt álló diák.
Vannak, akik kifejezetten az érettségi elmaradása ellen érvelnek
„Az osztálytársaim 90%-a gyomorgörccsel alszik el. Én konkréten amióta bejelentették a digitális oktatást azóta nem aludtam egy jót, nem tudok elaludni utána meg felkelni sem, minidig az érettségin kattogok és remélem, hogy halasztás lesz” – meséli egy kétségbeesett diák, aki szerint az sem lenne jó megoldás, ha teljesen elmaradna az érettségi, mert „akkor ugyanott vagyunk, mint általánosban, nem szeretem a jelzőket de itt most fontos, a rosszabb iskolákban valószínűleg megadnák a jobb évvégi jegyeket, meg esetleg a jobb tanári értékeléseket míg nekünk nem, hogy tartsuk a „KözG-s szinvonalat”.
„Nem örülnék neki, ha az érettségit elhalasztanák, de ez így két hónap kiesést jelent a tanulásból, ami ki tudja, mennyivel rosszabb érettségit jelent valamennyiünknek. Ez így nem igazságos az elmúlt évek érettségizőihez képest” – írja egyik olvasónk, aki szerint a másik érettségi-alternatíva, vagyis az elmúlt négy év vagy az ez évi jegyek összevonása/átlagolása nem lenne rossz ötlet, mivel neki egész jó négy évet sikerült produkálnia. „Azonban nem mindegy, hogy milyen tanároknál szereztem azokat az osztályzatokat. Vannak olyan osztálytársaim, akik az erősebb matekcsoportba járnak, ahol szinte minden órán kapnak jegyet, sokszor 1-est is, ezért lehet, hogy csak 3-as lesz az évi végi jegyük, az emelt érettségijük viszont simán lenne 5-ös is. Velük mi lesz?” – teszi fel a kérdést.
„Igenis fel tud készülni az, aki akar" - újabb végzősök és szülő beszámolói a digitális oktatásról
Nagyon sok olvasói levelet kapunk diákoktól és szülőktől is arról, hogyan élik meg a digitális oktatást. Most újabb véleményeket osztunk meg veletek, melyeknek az író pozitívan állnak az új rendszerhez.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
