Érettségi és továbbtanulás előtt álltok? Kíváncsiak vagytok, hogy melyik tantárgyak év végi jegyei számítanak bele a tanulmányi pontokba? Utánajártunk.
A felvételin a középiskolai eredmények közül az öt fő tárgyból, azaz magyar nyelv és irodalomból (évenként a két osztályzat átlagából), történelemből, matematikából, idegen nyelvből és valamelyik természettudományos tantárgyból számolják ki a tanulmányi pontok egy részét. Arról, hogy pontosan mi számít természettudományos tárgynak, itt írtunk korábban.
A pontszámításkor a fenti tantárgyak utolsó két tanult év végi érdemjegyeit adják össze és ezeket duplázzák – így maximum 100 pontot szerezhettek.
A felvételi pontjaitokat többféleképpen kiszámolhatjátok majd, de mégis melyik módszer a legjobb, és ki dönti el, hogy melyik szerint történik a számolás? Erről itt írtunk részletesebben. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, hány pontot gyűjthettek össze maximum az írásbeli érettségin, és mennyit ér a szóbeli, kattintsatok ide.
A 2020-as érettségivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
45 százalék alatti emelt szintű érettségivel is bekerülhettek az egyetemre?
Arról már többször is írtunk, hogy 2020-tól alapképzésre és osztatlan mesterképzésre is csak akkor nyerhettek felvételt, ha van legalább egy emelt szintű érettségi vizsgátok vagy felsőfokú végzettséget tanúsító okleveletek. De mi történik akkor, ha nem éritek el az emelt szintű érettségin a 45 százalékot? Fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
