Ennyi pluszpontot kaphattok a felvételin összesen: versenyek és vizsgák

Hogyan számolják a többletpontjaitokat a felvételin, ha egyszerre szerzitek meg az emelt szintű vizsgáért járó pluszpontot, emellett pedig más - akár több, mint 50 pontnak megfelelő - pluszt is kapnátok? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ha megszerzem az emelt szintű érettségiért járó 50 pluszpontot, ezenkívül pedig helyezést is érek el az ÁSZÉV-en (Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén) vagy OKTV-n (Országos Középiskolai Tanumányi Versenyen), amiért 100 pluszpont járna, akkor összesen hány pontot fogok kapni?

A felvételin a diákok számára legkedvezőbb módon számítják a pontokat. Vagyis, ha valamelyik fent említett versenyen 1-10. helyezést értek el, akkor megkapjátok a többletpontként adható maximális 100 pontot.

Bár emellett lenne még plusz 50 pontotok az emelt szintű érettségi miatt, 100 pontnál nem kaphattok többet. Ilyen esetekben pedig mindig a lehető legtöbb pontszámot írják majd jóvá nektek.

Érettségi pontszámítás: így kalkulálhattok a tanulmányi pontjaitokkal

Sokan már az érettségi előtt elkezdik számolgatni és tervezgetni, hogy vajon hova lesz majd elég összegyűjtött pontjuk. De pontosan hogyan is kell számolni a tanulmányi pontokkal? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.