Ennyi pluszpontot kaphattok a felvételin összesen: versenyek és vizsgák

Hogyan számolják a többletpontjaitokat a felvételin, ha egyszerre szerzitek meg az emelt szintű vizsgáért járó pluszpontot, emellett pedig más - akár több, mint 50 pontnak megfelelő - pluszt is kapnátok? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Ha megszerzem az emelt szintű érettségiért járó 50 pluszpontot, ezenkívül pedig helyezést is érek el az ÁSZÉV-en (Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén) vagy OKTV-n (Országos Középiskolai Tanumányi Versenyen), amiért 100 pluszpont járna, akkor összesen hány pontot fogok kapni?

A felvételin a diákok számára legkedvezőbb módon számítják a pontokat. Vagyis, ha valamelyik fent említett versenyen 1-10. helyezést értek el, akkor megkapjátok a többletpontként adható maximális 100 pontot.

Bár emellett lenne még plusz 50 pontotok az emelt szintű érettségi miatt, 100 pontnál nem kaphattok többet. Ilyen esetekben pedig mindig a lehető legtöbb pontszámot írják majd jóvá nektek.

Érettségi pontszámítás: így kalkulálhattok a tanulmányi pontjaitokkal

Sokan már az érettségi előtt elkezdik számolgatni és tervezgetni, hogy vajon hova lesz majd elég összegyűjtött pontjuk. De pontosan hogyan is kell számolni a tanulmányi pontokkal? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.