Hogyan számolják a többletpontjaitokat a felvételin, ha egyszerre szerzitek meg az emelt szintű vizsgáért járó pluszpontot, emellett pedig más - akár több, mint 50 pontnak megfelelő - pluszt is kapnátok? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Ha megszerzem az emelt szintű érettségiért járó 50 pluszpontot, ezenkívül pedig helyezést is érek el az ÁSZÉV-en (Ágazati és Ágazaton Kívüli Szakmai Érettségi Vizsgatárgyak Versenyén) vagy OKTV-n (Országos Középiskolai Tanumányi Versenyen), amiért 100 pluszpont járna, akkor összesen hány pontot fogok kapni?
A felvételin a diákok számára legkedvezőbb módon számítják a pontokat. Vagyis, ha valamelyik fent említett versenyen 1-10. helyezést értek el, akkor megkapjátok a többletpontként adható maximális 100 pontot.
Bár emellett lenne még plusz 50 pontotok az emelt szintű érettségi miatt, 100 pontnál nem kaphattok többet. Ilyen esetekben pedig mindig a lehető legtöbb pontszámot írják majd jóvá nektek.
Érettségi pontszámítás: így kalkulálhattok a tanulmányi pontjaitokkal
Sokan már az érettségi előtt elkezdik számolgatni és tervezgetni, hogy vajon hova lesz majd elég összegyűjtött pontjuk. De pontosan hogyan is kell számolni a tanulmányi pontokkal? Újabb fontos kérdésre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
