Vannak különleges helyzetek, amikor esélyegyenlőség címén kaphattok többletpontot a felvételin. Megnéztük, hogy milyen esetben jár a pluszpont.
Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni esélyegyenlőség címén, amennyiben teljesítitek a jogcím feltételit és igazoljátok a jogosultságotokat. Esélyegyenlőség címén 40 többletpontot kaphattok. Erre jogosult aki:
Arról, hogy milyen igazolásokat és dokumentumokat kell csatolnotok ezekben az esetekben és a formai követelményekről is részletes leírást találtok a Felvi oldalán.
Hátrányos helyzet
A település jegyzője törvény alapján állapítja meg hogy egy gyermek, vagy a nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.
A jegyző a következő esetekben állapítja meg a hátrányos helyzetet:
ha valaki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és
Arról, hogy a jegyző milyen esetben állapítja meg a halmozottan hátrányos helyzetet a Felvi oldalán találtok bővebb információt.
Fogyatékosság:
Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki:
Csak abban az esetben kaphattok fogyatékosságra többletpontot, ha azt részletes szakértői véleménnyel igazoljátok. Fontos megemlíteni, hogy tartós vagy krónikus betegségre nem jár a 40 pont (pl. cukorbetegség, lisztérzékenység, epilepszia stb.), illetve, hogy bizonyos szakokon egy-egy fogyatékosság a felvétel kizáró oka lehet. Erről bővebb információt itt találtok.
Gyermekgondozás
40 többletpont jár abban az esetben is, ha valaki gyermeke gondozása céljából:
Ismét egy olvasói levélre válaszoltunk: mikor nem kaphattok többletpontot az emelt szintű érettségiért? Fontos feltételek.Van olyan, hogy nem kapok többletpontot az emelt szintű érettségiért? Olvasói kérdésre válaszolunk
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
