Vannak különleges helyzetek, amikor esélyegyenlőség címén kaphattok többletpontot a felvételin. Megnéztük, hogy milyen esetben jár a pluszpont.
Jogszabály alapján kötelező többletpontot adni esélyegyenlőség címén, amennyiben teljesítitek a jogcím feltételit és igazoljátok a jogosultságotokat. Esélyegyenlőség címén 40 többletpontot kaphattok. Erre jogosult aki:
Arról, hogy milyen igazolásokat és dokumentumokat kell csatolnotok ezekben az esetekben és a formai követelményekről is részletes leírást találtok a Felvi oldalán.
Hátrányos helyzet
A település jegyzője törvény alapján állapítja meg hogy egy gyermek, vagy a nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű.
A jegyző a következő esetekben állapítja meg a hátrányos helyzetet:
ha valaki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és
Arról, hogy a jegyző milyen esetben állapítja meg a halmozottan hátrányos helyzetet a Felvi oldalán találtok bővebb információt.
Fogyatékosság:
Fogyatékossággal élő az a jelentkező, aki:
Csak abban az esetben kaphattok fogyatékosságra többletpontot, ha azt részletes szakértői véleménnyel igazoljátok. Fontos megemlíteni, hogy tartós vagy krónikus betegségre nem jár a 40 pont (pl. cukorbetegség, lisztérzékenység, epilepszia stb.), illetve, hogy bizonyos szakokon egy-egy fogyatékosság a felvétel kizáró oka lehet. Erről bővebb információt itt találtok.
Gyermekgondozás
40 többletpont jár abban az esetben is, ha valaki gyermeke gondozása céljából:
Ismét egy olvasói levélre válaszoltunk: mikor nem kaphattok többletpontot az emelt szintű érettségiért? Fontos feltételek.Van olyan, hogy nem kapok többletpontot az emelt szintű érettségiért? Olvasói kérdésre válaszolunk
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
