Mit is jelent pontosan a duális képzés? Miben más, mint egy „sima” szak? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Mit jelent a duális képzés?
A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy egy minősített partnerszervezetnél a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, és szakmai kompetenciáit már a képzés alatt megerősíti.
Milyen szakokon elérhető a duális képzés?
Duális képzésre műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományi képzési területen, illetve a szociális munka alapszakon lehet jelentkezni. Aki duális képzésen vesz részt, tanulmányai mellett szakmailag minősített vállalatoknál végez gyakorlatot.
Miben más, mint egy hagyományos szak?
Jelentős különbségek a szünetekben és a vizsgaidőszakban tapasztalhatók, hiszen egy duális képzésben részt vevő hallgató éppen ekkor tölti a gyakorlatát. A partnervállalatok a vizsgaidőszakban kötelesek elengedni a vizsgákra a hallgatóikat, ezen felül a diákok szabadságot is kivehetnek, minimum 20 nap éves szabadságuk van – írja a felvi.hu.
A duális képzésben és a hagyományos képzési formában részt vevő hallgatók kurzusai, vizsgakövetelményei megegyeznek, az iskolapadban ugyanazt a tudást szerzik meg, de maga a képzés intézményi és vállalati szakaszokra oszlik.
A vállalatok saját igényeik szerint képzik a hallgatót, gyakorlati ismeretekkel bővítik, kiegészítik a hallgató intézményi képzését. A partnervállalatok hallgatói munkaszerződést kötnek a kiválasztott hallgatóval, akinek így kettős jogviszonya lesz: egyrészt az adott felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, másrészt hallgatói munkaszerződésével a képzésben részt vevő cég munkavállalójának számít.
Mennyi időre szól a vállalattal kötött munkaszerződés?
A képzés teljes időtartamára szól, de a szerződés lejárta után a hallgatónak nem kötelező a partnervállalatnál maradnia.
Lehet passziváltatni?
A duális képzésben részt vevő hallgatónak is lehetősége van arra, hogy hallgatói jogviszonyát szüneteltesse (passzív félév). Ebben az esetben a partnerszervezetnél is érdemes szüneteltetni a munkaszerződést, így az érintett időszakban a partnerszervezet mentesül a hallgató díjazása alól, továbbá a hallgató később az egyeztetett duális képzési program szerint tud haladni a gyakorlati képzésben is. A hallgatói jogviszony szüneteltetésének feltételeit célszerű a hallgatói munkaszerződésben is rögzíteni.
Hogyan lehet jelentkezni?
A duális képzési formában induló szakokról Felvi oldalán az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt a meghirdetett képzéseknél lábjegyzetben lehet olvasni. Duális lábjegyzettel rendelkező képzésre kell jelentkezni, ezen kívül sikeresen kell teljesíteni egy kiválasztási eljárást, amelynek az eredményéről még a központi felvételi eljárás sorrendmódosítási határideje előtt értesítik a jelentkezőt.
A kiválasztási eljárásokról, jelentkezésről az adott felsőoktatási intézményeknél és a duális partnervállalatoknál informálódhattok. A duális képzésről itt olvashattok részletesebben.
Megjelent a Felsőoktatási felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése
A felvételi eljárás rendjének megfelelően a felsőoktatási intézmények a december 19-én kiadott tájékoztatóban közölt adatok egy részét módosították, és új képzéseket is meghirdettek. A felvételi tájékoztató már az új információkkal bővített formában olvasható.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
