Miben különbözik a duális képzés és egy hagyományos szak?

Mit is jelent pontosan a duális képzés? Miben más, mint egy „sima” szak? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Mit jelent a duális képzés?

A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy egy minősített partnerszervezetnél a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, és szakmai kompetenciáit már a képzés alatt megerősíti.

Milyen szakokon elérhető a duális képzés?

Duális képzésre műszaki, informatikai, agrár, természettudomány és gazdaságtudományi képzési területen, illetve a szociális munka alapszakon lehet jelentkezni. Aki duális képzésen vesz részt, tanulmányai mellett szakmailag minősített vállalatoknál végez gyakorlatot.

Miben más, mint egy hagyományos szak?

Jelentős különbségek a szünetekben és a vizsgaidőszakban tapasztalhatók, hiszen egy duális képzésben részt vevő hallgató éppen ekkor tölti a gyakorlatát. A partnervállalatok a vizsgaidőszakban kötelesek elengedni a vizsgákra a hallgatóikat, ezen felül a diákok szabadságot is kivehetnek, minimum 20 nap éves szabadságuk van – írja a felvi.hu.

A duális képzésben és a hagyományos képzési formában részt vevő hallgatók kurzusai, vizsgakövetelményei megegyeznek, az iskolapadban ugyanazt a tudást szerzik meg, de maga a képzés intézményi és vállalati szakaszokra oszlik.

A vállalatok saját igényeik szerint képzik a hallgatót, gyakorlati ismeretekkel bővítik, kiegészítik a hallgató intézményi képzését. A partnervállalatok hallgatói munkaszerződést kötnek a kiválasztott hallgatóval, akinek így kettős jogviszonya lesz: egyrészt az adott felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, másrészt hallgatói munkaszerződésével a képzésben részt vevő cég munkavállalójának számít.

Mennyi időre szól a vállalattal kötött munkaszerződés?

A képzés teljes időtartamára szól, de a szerződés lejárta után a hallgatónak nem kötelező a partnervállalatnál maradnia.

Lehet passziváltatni?

A duális képzésben részt vevő hallgatónak is lehetősége van arra, hogy hallgatói jogviszonyát szüneteltesse (passzív félév). Ebben az esetben a partnerszervezetnél is érdemes szüneteltetni a munkaszerződést, így az érintett időszakban a partnerszervezet mentesül a hallgató díjazása alól, továbbá a hallgató később az egyeztetett duális képzési program szerint tud haladni a gyakorlati képzésben is. A hallgatói jogviszony szüneteltetésének feltételeit célszerű a hallgatói munkaszerződésben is rögzíteni.

Hogyan lehet jelentkezni?

A duális képzési formában induló szakokról Felvi oldalán az Egyetemek, főiskolák menüpont alatt a meghirdetett képzéseknél lábjegyzetben lehet olvasni. Duális lábjegyzettel rendelkező képzésre kell jelentkezni, ezen kívül sikeresen kell teljesíteni egy kiválasztási eljárást, amelynek az eredményéről még a központi felvételi eljárás sorrendmódosítási határideje előtt értesítik a jelentkezőt.

A kiválasztási eljárásokról, jelentkezésről az adott felsőoktatási intézményeknél és a duális partnervállalatoknál informálódhattok. A duális képzésről itt olvashattok részletesebben.

Megjelent a Felsőoktatási felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése

A felvételi eljárás rendjének megfelelően a felsőoktatási intézmények a december 19-én kiadott tájékoztatóban közölt adatok egy részét módosították, és új képzéseket is meghirdettek. A felvételi tájékoztató már az új információkkal bővített formában olvasható.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.