Minden, amit a mesterképzésekről tudni kell: szabályok, határidők, kreditek

Közel jártok a diplomaszerzéshez, vagy már meg is van, de úgy döntöttetek, mégis szeretnétek továbbtanulni? Esetleg még van időtök, de szeretnétek előre tájékozódni? Most összeszedtünk mindent, amit érdemes tudni, ha mesterképzésre jelentkeztek.

  • Eduline

Pár hét maradt az egyetemi jelentkezés határidejéig, ami nem csak az alapképzésre jelentkezőknek fontos, hanem a mesterképzésre felvételizőkre is vonatkozik.

Kik jelentkezhetnek mesterszakos képzésekre?

Mesterképzésre bárki jelentkezhet, aki megszerezte - vagy a felvételi évében megszerzi - a BA-s diplomát (alapképzés), vagy 2006 előtt szerzett főiskolai végzettséget. Fontos azonban, nem mindegy milyen (alap)szakról milyen képzésre szeretnétek jelentkezni. Az egyetemek figyelik az úgynevezett szakterületi kreditértéket, amit érdemes szem előtt tartani még mielőtt beadnátok a jelentkezéseteket.

Ezzel kapcsolatban a felvételi tájékoztatóban találhattok tájékoztatókat a kreditelismeréssel kapcsolatban, amit ide kattintva elérhettek, de ha már van konkrét elképzelésetek a szakot illetően, az egyetemek honlapján is elérhetők ezzel kapcsolatos tájékoztatók.

De hogyan is működnek ezek a kreditek?

Ha az alapdiplomátok önmagában eléri a teljes kreditértéket, akkor a jelentkezésen kívül semmi más teendőtök nincsen. Más esetben viszont kreditelismerési eljárást kell indítanotok, amiben megállapítják a szakterületi kreditértéketeket. Minden képzésen van egy meghatározott minimumszán, amit ha nem értek el, sajnos kerülhettek be. Ha elegendő a kreditetek akkor folytathatjátok a jelentkezést, viszont a hiányzó szakmai tárgyakat később be kell pótolnotok.

Ha még a jelentkezés előtt tudni szeretnétek, hogy megfelelő-e a diplomátok a szakra, van lehetőség előzetesen is végigmenni ezen az eljáráson. Ha nem vagytok biztosak a felvételben, érdemes lehet előre gondolkodni, hogy még legyen időtök az újratervezésre.

Mikor húzzák a ponthatárokat a 2020-as felvételin?

Idén felvételiztek? Kíváncsiak vagytok, hogy mikor derül ki, felvettek-e benneteket a megjelölt egyetemre vagy főiskolára? Ezt a dátumot már most érdemes megjegyeznetek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.