Kiknek jár többletpont a felvételin fogyatékosság, illetve sajátos nevelési igény jogcímén, és mennyi pluszpontot lehet kapni? Itt vannak a részletek.
Fogyatékosság jogcímén 40 többletpont jár minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve ahol gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot. Fontos, hogy csak akkor jár pluszpont, ha a fogyatékosság a felvételi tájékoztató megjelenése és 2020. július 9. - a hiánypótlási határidő - között fennáll.
Kaphat többletpontot a mozgásszervi fogyatékosssággal élő, a mozgásában fogyatékos, az érzékszervi fogyatékossággal élő, a beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), a pszichés fejlődési zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás és figyelemzavar, magatartásszabályozási zavar stb.), vagy autizmus spektrum zavarral küzdő, illetve a halmozottan fogyatékos jelentkező. Ezek a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott sajátos nevelési igénynek felelnek meg.
Nem minősül fogyatékosságnak a tanulási nehézség, és nem jár többletpont tartós vagy krónikus betegségért (pl. cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia stb.) sem.
A fogyatékosságot, illetve a sajátos nevelési igényt részletes szakértői véleménnyel kell igazolni, orvosi igazolást, kórházi ambuláns lapot vagy leletet nem fogadnak el. A fogyatékosság megnevezését és/vagy a BNO-kódját rögzíteni kell az E-felvételiben - olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Vannak ugyanakkor olyan szakok, amelyeken egészségügyi pályaalkalmassági vizsgát írnak elő, és a fogyatékosság kizáró ok lehet: itt nézhetitek meg ezeket a képzéseket.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok, a többletpontok teljes listáját pedig itt találjátok.
Pontszámítás a felvételin: így "trükközhettek" a kötelező emelt szintű érettségivel
Nem biztos, hogy akkor jártok a legjobban, ha az emelt szintű érettségi alapján számolják a felvételi pontszámotokat - még az 50 többletponttal sem. Milyen tárgyból fogadják el az emelt szintű vizsgát az egyes szakokon, hogyan kapcsolódik ez a bemeneti követelményhez, és milyen lehetőségek vannak a pontszámítás terén? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
