Ha mesterképzésre szeretnétek felvételizni, már jóval a jelentkezés előtt érdemes utánajárni, milyen feltételekkel kerülhettek be a kiszemelt szakra. Ez ugyanis azon múlik, a korábbi képzésetek elfogadható-e előzményként, és mennyi kreditet számítanak be.
Mesterképzésre csak legalább alapszakos vagy a 2006 előtti képzési rendszer szerinti legalább főiskolai szintű végzettséggel jelentkezhettek. Ez ugyanakkor nem elég ahhoz, hogy bármelyik szakra bekerülhessetek, ugyanis sok függ attól, hogy milyen képzésen diplomáztatok korábban, és azt elfogadják-e előzményként.
Ha igen, ennek többféle módja lehet: vannak a jelentkezés során teljes kreditértékkel beszámítható szakok - ezek esetében nincs plusz tennivalótok -, illetve olyanok, amelyek meghatározott kredit teljesítésével vehetők figyelembe. Ez utóbbiakról az adott felsőoktatási intézmény dönt az úgynevezett kreditelismerési eljárás keretében: ennek során megállapítják, a korábban megszerzett kreditekből mennyi szakterületi kredit ismerhető el - olvasható a felvételi tájékoztatóban.
Ha csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, bekerülhettek a szakra, de a minimális és a szükséges kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében, a többi tárggyal párhuzamosan kell megszereznetek, a felsőoktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának Hallgatói Követelményrendszerében meghatározottak szerint.
Ha nem ismerhető el a minimális kreditszám sem, akkor nem kerülhettek be az adott mesterképzési szakra. Ebben a táblázatban nézhetitek meg, hogy az egyes mesterszakokon milyen korábbi tanulmányok számíthatók be és milyen módon.
A kreditelismerési eljárás a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik - díjat is kérhetnek érte -, ezért bővebb információt tőlük tudtok kérni. Érdemes előzetes eljárást kezdeményezni még a jelentkezési határidő előtt - ezzel elkerülhetitek, hogy feleslegesen felvételizzetek az adott szakra. A kreditelismerési határozat másolatát mellékelhetitek a jelentkezéshez is.
A mesterszakos felvételin maximum 100 pontot szerezhettek, ebből legalább 50-et kell elérni. A pontszámítási szabályokról itt olvashattok, azt pedig, hogy - a felvételi eljárásban meghatározottakon túl - milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek, itt nézhetitek meg.
A 2020. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni: folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Felvételi 2020: ezeket a dokumentumokat kell feltölteni február 15-ig
Milyen dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezési határidőig, hogy érvényes legyen a jelentkezés, illetve megkapjátok értük a többletpontokat? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
