A jelentkezési időszak lezárása után megkezdődődött a keresztféléves felvételizők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása. December közepétől újra fontos dolga lesz a felvételizőknek: az E-felvételi rendszerében hamarosan kezdetét veszi a felvételi ügyintézés. Mutatjuk a részleteket.
A keresztféléves felvételire november 15-ig lehetett jelentkezni. Ezt követően megkezdődött a keresztféléves jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása.
A következő fontos dátum: december 14. Ettől a naptól elérhetők lesznek az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. A keresztféléves felvételizőknek lehetőségük lesz adatmódosításra, a jelentkezési sorrend egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra, illetve – ha szükséges – hiánypótlásra is.
Adatmódosításra akkor van szükség, ha a jelentkező személyes adataiban történt változás. Egyes személyes adatok módosítását – például névváltozás, állampolgárság változása – dokumentummal is igazolni kell. A felvételizőknek arra is ügyelniük kell, hogy a jelentkezéskor még rendelkezésükre nem álló dokumentumokat – például nyelvvizsga – pótolják az e-ügyintézés során.
Az ügyintézési időszak során egyetlen alkalommal lehet módosítani a jelentkezéskor megadott képzések sorrendjén is. Fontos, hogy ekkor már új képzés rögzítésére nincs lehetőség, csak a jelentkezéskor megadott szakok sorrendjén lehet változtatni. Ez alól kivétel a jelentkezési határidőig megjelölt valamely jelentkezési hely másik – még meg nem jelölt – finanszírozási formájának jelentkezési sorrendbe történő felvétele – olvasható felvi.hu-n.
A felvételizők legkésőbb december 26-ig általános tájékoztatást kapnak az egyes pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről. Ezen felül legkésőbb 2020. január 3-ig a hiányos jelentkezést benyújtók, a jelentkezéskor megadott e-mail címükre felszólítást is kapnak a pótlásról.
Fontos, hogy nem minden dokumentum hiánya esetén küldenek hiánypótlási felhívást. Arról, hogy mikor érkezhet felszólítás, itt tudtok bővebben tájékozódni.
A módosításokra, hiánypótlásra és a jelentkezés óta megszerzett újabb dokumentumok feltöltésére legkésőbb 2020. január 9-ig van lehetőség. A ponthatárokat várhatóan január 23-án hirdetik ki.
A keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok a legfrissebb cikkeinket.
Keresztféléves felvételi: ezek a teendők várnak még a jelentkezőkre
Megkezdődött a keresztféléves jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása. December 14-től intézhetitek a felvételi kapcsolatos ügyeket - adat- és sorrendmódosítás, dokumentum- és hiánypótlás - az E-felvételi rendszerében - írja a Felvi.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
