Megkezdődött a keresztféléves jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása. December 14-től intézhetitek a felvételi kapcsolatos ügyeket - adat- és sorrendmódosítás, dokumentum- és hiánypótlás - az E-felvételi rendszerében - írja a Felvi.
A felvételi eljárás menetrendje szerint december 14-től lesznek elérhetők az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Ezután lehetőségetek lesz adatmódosításra, a jelentkezési sorrend egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra, illetve ha szükséges, hiánypótlásra - írja a Felvi.
Az E-felvételiben folyamatosan elérhető és letölthető az ún. jelentkezői státuszlap, amelyen összesítve olvashatók a rögzített személyes adatok és a jelentkezési helyek. Ugyanitt lehet nyomon követni a dokumentumok feldolgozottságát, majd pedig a januári felvételi döntés eredményét.
A jelentkezők legkésőbb december 26-ig általános tájékoztatást is kapnak az egyes pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről. Ezen felül legkésőbb 2020. január 3-ig a hiányos jelentkezést benyújtó felvételizők a jelentkezéskor megadott e-mail címükre felszólítást is kapnak a pótlásról.
A módosításokra, hiánypótlásra és a jelentkezés óta megszerzett újabb dokumentumok feltöltésére legkésőbb 2020. január 9-ig van lehetőség. A ponthatárokat várhatóan január 23-án hirdetik ki a Felvin.
A jelentkezés utáni teendőkről itt olvashattok részletesen, a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Keresztféléves felvételi: mit tehettek, ha nem kerültök be egyetemre, főiskolára?
Január 23-án derül ki, ki kerül be egyetemre, főiskolára a keresztféléves felvételin. Milyen lehetőségeitek vannak, ha nem lesztek köztük? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
