Megkezdődött a keresztféléves jelentkezők által rögzített adatok és a feltöltött dokumentumok feldolgozása. December 14-től intézhetitek a felvételi kapcsolatos ügyeket - adat- és sorrendmódosítás, dokumentum- és hiánypótlás - az E-felvételi rendszerében - írja a Felvi.
A felvételi eljárás menetrendje szerint december 14-től lesznek elérhetők az ügyintézési funkciók az E-felvételiben. Ezután lehetőségetek lesz adatmódosításra, a jelentkezési sorrend egyszeri módosítására, dokumentumpótlásra, illetve ha szükséges, hiánypótlásra - írja a Felvi.
Az E-felvételiben folyamatosan elérhető és letölthető az ún. jelentkezői státuszlap, amelyen összesítve olvashatók a rögzített személyes adatok és a jelentkezési helyek. Ugyanitt lehet nyomon követni a dokumentumok feldolgozottságát, majd pedig a januári felvételi döntés eredményét.
A jelentkezők legkésőbb december 26-ig általános tájékoztatást is kapnak az egyes pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről. Ezen felül legkésőbb 2020. január 3-ig a hiányos jelentkezést benyújtó felvételizők a jelentkezéskor megadott e-mail címükre felszólítást is kapnak a pótlásról.
A módosításokra, hiánypótlásra és a jelentkezés óta megszerzett újabb dokumentumok feltöltésére legkésőbb 2020. január 9-ig van lehetőség. A ponthatárokat várhatóan január 23-án hirdetik ki a Felvin.
A jelentkezés utáni teendőkről itt olvashattok részletesen, a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt találjátok.
Keresztféléves felvételi: mit tehettek, ha nem kerültök be egyetemre, főiskolára?
Január 23-án derül ki, ki kerül be egyetemre, főiskolára a keresztféléves felvételin. Milyen lehetőségeitek vannak, ha nem lesztek köztük? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
