Felvételi 2020: minden infó, amit az emelt szintű érettségiről tudni kell

Jövőre a felsőoktatási felvételin kötelező lesz legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizni, de már az első ilyen vizsgáért is jár a plusz 50 pont. Viszont az nem mindegy, hogy melyik tárgyból teszitek le ezt a vizsgát. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a kormány elfogadta a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot. Ugyanakkor a 2020-as felvételi követelménynek továbbra is része az emelt szintű érettségi – vagyis legalább egy tárgyból minden felvételizőnek kötelező ilyen vizsgát tennie.

Jó hír azonban, hogy a tervek szerint már az első emelt szintű érettségi után is jár a plusz 50 pont, akkor, ha sikerül minimum 45 százalékot elérni az érettségin. Összességében az emelt vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni. A 2020-as felvételi pontszámításáról itt olvashattok bővebben.

Milyen tárgyakból fogadják el az emelt szintű érettségit?

Fontos, hogy a különböző szakokon más-más emelt szintű érettségi az elvárás. Ezt a lenti táblázatban nézhetitek meg, aminek az értelmezéséhez itt találtok segítséget:

null

null

Tájékozódhattok arról, hogy milyen érettségi tárgyakból kell emelteznetek ahhoz, hogy felvegyenek benneteket a kiszemelt szakra. Itt pedig azt nézhetitek meg, hogy jövőre milyen tantárgyakból tehettek emelt szintű vizsgát.

A 2020-as felvételitől kötelező nyelvvizsgáról szóló összes cikkünket itt találjátok. 

Felvételi 2020: itt vannak a pontszámítási szabályok

Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.