Vigyázat: csak ezekért a szakképesítésekért jár többletpont a felvételin

A keresztféléves felvételin is kaphattok többletpontot szakképesítésért, de több feltételnek kell megfelelni. Itt vannak a részletek.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételin az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, 1993 után szerzett szakképesítések közül csak az 54-es és 55-ös szintű képesítésekért kaphattok többletpontot. Az 54-es szakmaszám az érettségi végzettséghez kötött emeltszintű, vagyis technikusi szakképesítéseket jelöli, az 55-ös szám pedig ezek ráépüléseit.

Szakképesítésért a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén adható 32 többletpont: itt találjátok a táblázatot. Emellett csak abban az esetben jár a pluszpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. Ez igaz akkor is, ha az OKJ-szakmacsoport alapján a megszerzett szakképesítés egyébként szakirányúnak minősülne. Itt nézhetitek meg képzési területenként, hogy hol jár többletpont szakképesítésért.

A februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre november 15-ig lehet jelentkezni: a többletpontok teljes listáját itt találjátok, a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.

Keresztféléves felvételi: segítség a pontszámításhoz

Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, az Eduline pontszámító kalkulátorával kiszámolhatjátok, milyen pontszámmal vágtok neki a felvételinek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.