A keresztféléves felvételin is kaphattok többletpontot szakképesítésért, de több feltételnek kell megfelelni. Itt vannak a részletek.
A felsőoktatási felvételin az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, 1993 után szerzett szakképesítések közül csak az 54-es és 55-ös szintű képesítésekért kaphattok többletpontot. Az 54-es szakmaszám az érettségi végzettséghez kötött emeltszintű, vagyis technikusi szakképesítéseket jelöli, az 55-ös szám pedig ezek ráépüléseit.
Szakképesítésért a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén adható 32 többletpont: itt találjátok a táblázatot. Emellett csak abban az esetben jár a pluszpont, ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. Ez igaz akkor is, ha az OKJ-szakmacsoport alapján a megszerzett szakképesítés egyébként szakirányúnak minősülne. Itt nézhetitek meg képzési területenként, hogy hol jár többletpont szakképesítésért.
A februárban induló egyetemi, főiskolai képzésekre november 15-ig lehet jelentkezni: a többletpontok teljes listáját itt találjátok, a keresztféléves felvételivel kapcsolatos összes cikkünket pedig itt olvashatjátok.
Keresztféléves felvételi: segítség a pontszámításhoz
Ha alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeztek, az Eduline pontszámító kalkulátorával kiszámolhatjátok, milyen pontszámmal vágtok neki a felvételinek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
