A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) üdvözli a kormány döntését a kötelező nyelvvizsga-követelmény eltörléséről, és a nyelvtanulás fontosságára hívja fel a figyelmet.
A HÖOK véleménye szerint a fiatalok számára elengedhetetlen a versenyképes nyelvtudás, de azt a diákoknak elsősorban a közoktatásban kell megszerezniük - írják közleményükben. Szerintük a minisztériummal való tárgyalások egyik fő tanulsága, hogy ameddig a közép- és általános iskolák felé támasztott idegennyelv-oktatási elvárások között nem szerepel, hogy a felvételihez szükséges nyelvi szintre készítsék fel a diákokat, addig a nyelvvizsga-követelmény bevezetése értelmetlenül zárna ki több tízezer hallgatót a felsőoktatásból.
Friss hír: eltörölte a kötelező középfokú nyelvvizsga követelményét a kormány
Elfogadta a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot - írja a hvg.hu.
Ezek függvényében a HÖOK több javaslattal is élt a minisztérium felé, melyek közül az általa is legkedvezőbbnek ítélt megoldást fogadta el a kormány. Ezen javaslat szerint a nyelvvizsga-követelmény eltörlésre kerül mindaddig, amíg a közoktatás nem igazítja a felvételi követelményhez az új Nemzeti alaptantervben előírt nyelvi kompetenciák kimeneti szintjét - teszik hozzá.
Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke az Eduline-nak azt mondta: az új Nat-ban ez már megjelenhet, és egy szintre igazíthatja a közoktatás nyelvi képzését és az egyetemi felvételi szintjét. Ha ezt felmenő rendszerben vezetik be, akkor legkorábban négy év múlva lehet esedékes a nyelvvizsga-követelmény bevezetése a felvételin.
"A kormányzat is tudja, hogy baj lehet" - a nyelvvizsga-követelmény enyhítését javasolja a HÖOK
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
