A HÖOK véleménye szerint a fiatalok számára elengedhetetlen a versenyképes nyelvtudás, de azt a diákoknak elsősorban a közoktatásban kell megszerezniük - írják közleményükben. Szerintük a minisztériummal való tárgyalások egyik fő tanulsága, hogy ameddig a közép- és általános iskolák felé támasztott idegennyelv-oktatási elvárások között nem szerepel, hogy a felvételihez szükséges nyelvi szintre készítsék fel a diákokat, addig a nyelvvizsga-követelmény bevezetése értelmetlenül zárna ki több tízezer hallgatót a felsőoktatásból.
Elfogadta a kormány a kötelező középfokú nyelvvizsga eltörléséről szóló javaslatot - írja a hvg.hu.
Ezek függvényében a HÖOK több javaslattal is élt a minisztérium felé, melyek közül az általa is legkedvezőbbnek ítélt megoldást fogadta el a kormány. Ezen javaslat szerint a nyelvvizsga-követelmény eltörlésre kerül mindaddig, amíg a közoktatás nem igazítja a felvételi követelményhez az új Nemzeti alaptantervben előírt nyelvi kompetenciák kimeneti szintjét - teszik hozzá.
Budai Marcell, a HÖOK sajtófőnöke az Eduline-nak azt mondta: az új Nat-ban ez már megjelenhet, és egy szintre igazíthatja a közoktatás nyelvi képzését és az egyetemi felvételi szintjét. Ha ezt felmenő rendszerben vezetik be, akkor legkorábban négy év múlva lehet esedékes a nyelvvizsga-követelmény bevezetése a felvételin.
Ha nem változtatnak a kötelező nyelvvizsga követelményén, 2020-ban jóval kevesebben kerülhetnek be egyetemre, főiskolára - a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint a felsőoktatásért felelős Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is látja a problémát. A HÖOK azt javasolja, hogy a felsőoktatási tanulmányok első évének végéig kapjanak haladékot a diákok.
|
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
